WWF: Most kell harcolnunk a szabályozás szigorításáért

A múlt hét elején kiömlött vörösiszap okozta katasztrófa nyomán folynak a kárelhárítási munkálatok. Az aktuális probléma orvoslása mellett azonban most kell a megelőzésért is tenni. A magyar Kormány lépéseket tesz a jelenlegi katasztrófa elhárítására és a felelősök felkutatására. A WWF emellett rámutat az ellenőrzések hiányosságaira, melyet egy pénteken birtokába került és kiadott légifotóval támaszt alá, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a kolontári tározó fala már 2010 júniusában is szivárgott.

A WWF felszólítja az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket a magas kockázati szintű bányászati hulladékot tároló biztonságos kezelése érdekében Európában, különösen Kelet- és Közép-Európában.

„A kolontári emberi és ökológiai katasztrófa világossá tette, hogy szükség van a bányászati hulladékokra vonatkozó jelenlegi szabályozás újraértékelésére, egyúttal ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyi időzített bomba ketyeg Közép-és Kelet-Európában” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

Egy 2004-ben az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által közzétett átfogó tanulmány szerint, csak Magyarországon 260 kritikus hulladéktározó található, ezek közül 8 igen veszélyes. A kolontári vörösiszap tározót szintén a kritikus helyek közt említi.

„Az olyan jelentős mérgezőanyag balesetek, mint a 2000-es romániai nagybányai és borsabányai, valamint az 1998-as dél-spanyolországi doñanai katasztrófák nyomán az EU 2006-ban megalkotta a bányászati hulladékokról szóló irányelvét. Azonban ez nem volt elegendő ahhoz, hogy megelőzze a múlt hétfői katasztrófát, és megvédje Kolontárt és környékét ” – fogalmazott Figeczky.

A WWF arra kéri a magyar Kormányt, hogy a 2011 januárjától esedékes magyar EU elnökség fél éves időtartama során kezdeményezze egy európai szintű cselekvési terv kidolgozását a bányászati hulladékokról szóló EU irányelv hatékony bevezetésére .

A cselekvési tervnek tartalmaznia kell a bányászatból és a bányászati hulladékok elhelyezéséből származó veszélyzónák felmérését, elsősorban a lakosságra és a környezetre gyakorolt hatások szempontjait vizsgálva. Felül kell vizsgálni minden engedélyt, mely működő és üzemelés előtt álló kitermelés engedélyezésére szól, különös tekintettel a veszélyes anyagok elhelyezésére és azok kockázati besorolására.

A WWF a bányászati hulladékokról szóló irányelv biztonsági szempontból történő felülvizsgálatát kéri, szem előtt tartva a tározóterek gátjainak állapotát. Mindemellett az Európai Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a vonatkozó irányelvet átültették-e a nemzeti jogrendbe, illetve hogy milyen fokon áll a törvényi szabályozás gyakorlatba való átültetése.

Antal Alexa
WWF Magyarország

Kapcsolódó cikk:
A WWF jelentése a vörösiszap-árról