Armilustrium: amikor a fegyverek téli pihenőre tértek
Az ókori rómaiak október 19-én tartották Armilustrium ünnepét, amelyet Marsnak, a háború istenének tiszteletére szenteltek. A katonák e napon eltették kardjaikat és pajzsaikat a téli időszakra.
Az Armilustrium valójában a fegyvertisztítás ünnepe volt, amely egyben jelezte a hadjáratra alkalmas idő leteltét is. Ezen a napon a fegyvereket, valamint a vértezetet rituálisan megtisztították és eltárolták, hogy azok épségben átvészeljék a telet.
A katonaság ilyenkor gyakran összegyülekezett és szemlére sorakozott fel a Circus Maxuimuson, ahol virágfüzérekkel díszítették fel őket. Felcsendültek a római kürtök (tubae), és megtisztulási szertatásra hívtak. A rómaiak összegyűltek fegyverzetükkel és vértezetükkel az Aventinus-dombon. Majd ezt követően fáklyás felvonulást tartottak, ahol jelen voltak szent állataik is. (Marsot rendszerint teljes harci díszben ábrázolták. Mellén fényes vértet, fején taréjos sisakot viselt, kezében pajzsot tartott. Szent állatai a farkas és a harkály voltak.). Valószínűleg az ünnepséget a domb északnyugati részén tartották, ahol egykoron állhatott egy Marsnak szentelt oltár is, melyet márványoszlopokkal övezett tér vett körül.
Ezen a szertartáson is részt vettek Mars isten papjai, akiket saliinak, vagyis „ugrálóknak” neveztek. Nevüket onnan kapták, hogy a háború istenségének tiszteletére rendezett ünnepségeken ugrálva, énekelve közlekedtek Róma utcáin.
Ladányi László
Miért isznak tojásos kávét a vietnámiak?
Vietnám mindössze 200 év alatt lett kávénagyhatalom, az erőteljes robuszta íze, a lassú főzési módszer és az egyedien elkészített receptek mind hozzájárultak ahhoz, hogy mára speciális kávékultúra alakult ki itt.
A tatárjárás korából származó tömegsírt találtak
A tatárok a gyerekeket és a kutyákat sem kímélték.
Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit
Skye szigetének ősi lakói izgalmas leleteket hagytak maguk után.
Elrejtett kincset talált két túrázó
A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakat a második világháború idején rejtették el.
Feltárás kezdődik a Noé bárkájának vélt formációnál
A törökországi Durupınar-formációt egyesek Noé bárkájának lelőhelyeként azonosítják, a régészeti szakma azonban igencsak kritikus az elmélettel kapcsolatban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
