Megelőzték a régészeket a vártemplom feltárásánál
Bár a szakemberek azt remélték, hogy a helyükön maradhattak a nagyrészt elpusztult szegedi vártemplom kapuzatának faragványai, a várva várt feltárás – ebből a szempontból – csalódást okozott.
„Évek óta vártunk rá, hogy feltárjuk az egykori vártemplom nyugati, bejárati részét. Abban reménykedtünk, hogy talán az épület lebontásakor a helyükön maradtak a kapuzat faragványai, azonban a mostani ásatási szezon első két hete még nem hozott eredményt” – nyilatkozta Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum ásatásvezető régésze.
Mint arról korábban már beszámoltunk, immár tíz éve tart az egykori szegedi vártemplom feltárása. Az erdélyi sókereskedelem miatt mind jelentősebbé váló alföldi település (Szeged 1246-ban kap városi rangot, a várat a 13. század 60-as–80-as éveiben emelik) vártemplomát a 14. század első felében kezdték építeni. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom ugyan a kereskedelmet ellenőrző vár területén állt, azonban – legalábbis részben – a város temploma is lehetett, amiről a feltárt temetkezések nagy száma is tanúskodott.
„Körülbelül ezer sírt találtunk, s mivel a templom kriptáit, illetve a körülötte lévő temetőt két évszázadon át használták, tízezres nagyságrendű lehetett az itt eltemetettek száma” – mondta el Fogas Ottó. A csontmaradványok nagy száma miatt az egyik legjelentősebb antropológiai kutatást lehetett elvégezni a magyarországi középkor évszázadaiból. A csontokon talált sérülések, betegségek nyomai a 14–15. századi szegediek életmódjáról adtak képet.
A vártemplom a második virágzását a 15. század második felében élte. Ekkor – valószínűleg Mátyás uralkodása alatt – gótikus és részben reneszánsz stílusban átépítették és kibővítették.
Ugyan a faragványokból csak töredékek maradtak, ám azok nagyon magas szintű munkáról tanúskodtak. A vártemplom átépítéséhez – mivel királyi birtok volt – talán a budai, visegrádi építkezésekről hozták át a kőfaragókat, a munkálatokat pedig királyi építőmester vezethette.
„Az átépítés nyilván a templom kapuzatára is kiterjedt, ezért vártuk a feltárását harmadik esztendeje. Eddig azonban különböző, a 20. században lefektetett vezetékek, köztük egy tízezer voltos elektromos kábel állta az utunkat” – tette hozzá a régész.
A cikk folytatása a műemlékem.hu magazinjában.
Kapcsolódó cikkek: