Még győzhetünk Mohácsnál
A virtuális csatarekonstrukció tudományos és pedagógiai szerepe mellett szórakozásnak sem utolsó: néhány paraméter megváltoztatásával akár meg is nyerhetjük a mohácsi csatát.
„A Creative Assembly Total War játékcsaládjának a szoftverjét használjuk alapként a rekonstrukcióhoz, hogy modellezzük az ütközeteket” – mondta el Baltavári Tamás történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza, aki Partigh Kis Rómeóval, a Károli Gáspár Egyetem történész hallgatójával már több éve foglalkozik a csatarekonstrukciók elkészítésével. A páros az 1809-es győri és a Kr. e. 216-os cannae-i csata után most a mohácsi ütközetet modellezte.
„Természetesen sok a kétely még mindig a mohácsi csatával kapcsolatban. Nem ismerjük az ütközet pontos helyszínét sem, pedig a terepi adottságok nagyon fontosak, hiszen egy néhány méter magas domb képes arra, hogy ellenséges katonák százait, akár ezreit takarja el. Így a mohácsi ütközet esetében a leírásokból leginkább értelmezhető csatateret rekonstruáltuk, amely természetesen módosítható” – nyilatkozta a történész.
A mohácsi csata a magyar hadtörténelem talán legismertebb és következményeiben leginkább történelmi fordulópontként számon tartott ütközete. 1526. augusztus 29-én a körülbelül 25 ezer fős magyar sereg mindössze másfél–két óra alatt szenvedett vereséget Szulejmán 60 ezer fősre becsült hadától, amely technikailag, az ágyúk számát tekintve is túlerőben volt. Az ütközet gyors lefolyása a szultánt is meglepte: még órákon át, egész éjjel felfegyverkezve várták a magyar főerők csapását, mire ráébredtek, hogy nem egy előőrs felett arattak diadalt. A becslések szerint a csata 16–20 ezer katona életét követelte, akik között ott volt tizenhat zászlósúr, öt püspök és maga II. Lajos király is. A mohácsi csatavesztés a középkori magyar királyság megsemmisüléséhez, egy új hatalmi rend kialakulásához és az ország két (a későbbi hódoltsági területekkel együtt három) részre szakadásához vezetett.
„A virtuális csatarekonstrukció segít megérteni azt, hogy pontosan mi zajlott le a csatatéren, hogyan mozogtak és mikor csaptak össze az egyes csapattestek. A különböző leírások vagy értelmezések szerint lehet módosítani az egységek fizikai tulajdonságait, a fegyverek hatásadatait, de még a pszichológiai állóképességet is” – tette hozzá Baltavári Tamás. „A korabeli források, leírások kritikai értelmezésében is segítségünkre lehet, hiszen kiderül, ha a szerző tévesen számolt be valamiről. Például a győri ütközet esetében így megcáfoltuk az egyik szemtanú csataleírását, hiszen a virtuális rekonstrukció árulkodott arról, hogy egy csapattest egy időben nem harcolhat két helyen. Ezt a tévesztést azonban a szöveg egyszerű olvasásakor szinte lehetetlen volt észrevenni.”
A cikk folytatása és hat perces részlet a virtuálisan rekonstruált mohácsi csatáról a műemlékem.hu magazinjában.