Hárem a titkok fátyla mögött

Írta Erhan Afyoncu, fényképezte Manuel Çitak.
Részlet a Magazin novemberi lapszámából.

Egy baj van csak: az effajta leírások többsége olyan európaiaktól származik, akik saját szemükkel sohasem láttak háremet – egy-két kivétellel tehát merő kitalációk. Háremek ugyanakkor nemcsak az oszmán palotákban léteztek, de a keleti kultúrákban is. Kína, Perzsia, Mezopotámia és Bizánc urai is tartottak fenn háremet nőrokonaik, rabnőik, ágyasaik számára, s lakrészeiket ugyanúgy eunuchok őrizték, mint Sztambulban. Mi több: a hárem intézménye még Firenze uraitól sem volt idegen!

Az isztambuli hárem kupolás épületei, pavilonjai, tornyai háromszáznál több kisebb-nagyobb szobát rejtenek.

A szultáni hárem rejtélyesen vonzó, titokzatos világa mindig is lángra lobbantotta az európaiak képzeletét. De hogy egy keresztény saját szemével láthassa ezt a helyet, ahová még a legrangosabb oszmán tisztségviselők sem léphettek be, az egyszerűen elképzelhetetlen volt. A Konstantinápolyt megjárt európaiak háremről fantáziáló tudósításai mégis megannyi mendemondát terjesztettek. Egy IV. Mehmed szultán 17. századi udvarában szolgáló angol követ, Katibi Rycaut például azt írta, hogy az uralkodó úgy választ magának éjszakára dzsárijét, vagyis rabnőt, hogy a felsorakoztatott ágyasok között végigsétálva a neki tetsző szépség lába elé ejti zsebkendőjét.

Szelim pasa és a hárem kórusa a Szöktetés a szerájból zárójelenetét énekli a Topkapı palotában. Mozart operája sok-sok éve szerepel a történelmi helyszíneken megrendezett isztambuli zenei fesztivál műsorán.

Lady Montagu, a Fényes Portához küldött angol követ hitvese – aki magas rangú törökök feleségei révén nyert bebocsátást a hárembe – 1718-ban kelt levelében a néhai II. Musztafa szultán feleségétől, Hafszától hallottak alapján ekképp cáfolja Rycaut állítását: „…biztosított róla, hogy a történet, miszerint a szultán zsebkendőt dob a hölgynek, teljes mértékben valótlan. A szultán a háremagák elöljáróján keresztül hívatja választottját. A lányt ekkor fürdőbe viszik, testét beillatosítják, és a legszebb módon felöltöztetik. A padisah előbb ajándékot küld neki, majd felkeresi lakosztályában. Az sem igaz, hogy a nő kúszva közelít az ágyig…”

A szultáni fürdő egyetlen eredeti állapotban fennmaradt része a 16. század végi kupolás terem, a négy padisahot szolgáló Mimár „Építész” Szinán iskolájának alkotása. Noha a zárt kapuk mögé európai ember nem tekinthetett be, a hárem mégis a művészek egyik kedvelt témája volt.

A hárem szót övező erotikus képzetekkel szemben a szultáni hárem valójában uralkodói rezidencia volt – és egyben oktatási központ is. Az oszmán palota, a szeráj három részből: külső és belső palotából és a háremből állt. A kor avatott ismerője, Halil Inalcık szerint a belső palota (az enderűn) az Oszmán Birodalom férfi tisztviselőit képző elitiskola volt, míg a hárem színvonalas nőneveldeként működött. A háremben ugyanakkor az uralkodói család az őket kiszolgáló rabnőkkel, ágyasokkal és háremagákkal élt egy fedél alatt.

Szultáni háremhez illő, dús aranyozás díszítette a hamam berendezéseit – a fürdőző uralkodó biztonságát, testi épségét óvó díszes rácsot is.

A szultáni család lakosztályait míves csempe borította, s minden lakrészben állt egy díszkút is. Termeiket beépített kandalló fűtötte, de a háremagák és dzsárijék hálótermében csupán egyetlen faszéntüzelésű vagy padlóba ásott kályha adott meleget. A hárem három konyhája közül a padisah kései vacsorája a „Madárházban” készült, míg az anyaszultánnő és a feleségek külön konyhán éltek. A személyzetet a szeráj fő konyhája látta el.

Egymás mellett sorakoztak a padisah feleségeinek szobái a Kedvencek udvarán – ez a terasz választotta el egymástól a nők és a férfiak lakrészeit a háremben.

Hürremet 14–17 évesen ejtették foglyul oszmán katonák a mai Ukrajna területén. Bár Roxalana, aki a háremben a Hürrem („Vidám”) nevet kapta, nem volt igazi szépség, eszével és vonzerejével hamar rabul ejtette a padisah szívét. Miután gyermeket szült neki, a korabeli szokás szerint el kellett volna hagynia a háremet, őt mégsem küldték el. Mi több: Szulejmán feleségül vette, pedig azelőtt a szultánok sosem házasodtak rabnőikkel. Hürrem viszonya ezért is romlott meg Mahidevránnal, a szultán korábbi feleségével, a trónörökös anyjával. A válide (anyaszultánnő) halálával azután Hürrem került a hárem élére, és megpróbálta eltávolítani a palotából féltékeny vetélytársát. A zokogó Hürrem láttán Szulejmán haragjában száműzte Mahidevránt. Hürrem ezután azon mesterkedett, hogy saját fiai örököljék a trónt, és Rüsztem pasa nagyvezír segítségével kimódolta a trónörökös Musztafa kivégzését. Halála után Hürremet a Szülejmánije mecset kertjében temették el.

A trónörökös herceg lakhelyéül szolgáló Ikerpavilont III. Murád lakosztályának egyik terméből választották le, majd a 18. században a szultáni terem eredeti kék-fehér-korallpiros izniki csempéivel burkolták a válaszfalat.

A hárem belső életéből további titkokat és intrikákat tudhat meg a Magazin novemberi lapszámában.