Rovarevésre ösztönöz a FAO

Lárvák, kukacok, tücskök: az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete olyan kampányt készít elő, amellyel az ehető rovarok fogyasztására igyekszik ösztönözni a fejlett és fejlődő országok lakosait is. Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, főleg azokon a területeken, ahol más fehérjeforrás kevéssé áll rendelkezésre, például ritkaságszámba megy a hús és a hal, a legtöbb ember számára a rovarok fogyasztása is hozzátartozik a mindennapi táplálkozáshoz. Thaiföldön például az emberek nyüveket, szöcskéket, csótányokat és egyéb rovarokat fogyasztanak rágcsálnivalóként, például sörkorcsolyaként.

Mivel világszerte mintegy egymilliárd ember éhezik, és az új táplálkozási kultúra elterjesztésének pozitív hatásai is lennének, a FAO kampányba kezdett, hogy népszerűsítse a mintegy ezer ehető, fehérjében gazdag rovar fogyasztását. „A szervezet elsősorban a régi tradíció felelevenítését próbálja népszerűsíteni, mondván: az emberek évezredek óta fogyasztanak rovarokat, manapság azonban a gasztronómia ezen ágát nevetségessé teszik, elavultnak és egészségtelennek nevezik” – nyilatkozta Hirojuki Konuma, a FAO ázsiai képviselője.

„Erdei rovarok élelmiszerként: az ember visszaharap” – így hangzik a mottója annak a nemzetközi FAO-konferenciának, amelyet az észak-thaiföldi Csiang Maiban tartottak. A résztvevőknek a jövő év elejéig kell kidolgozniuk egy akciótervet, amely segítségével az érdekelt országokat, szervezeteket és magánkezdeményezéseket egy „étvágygerjesztő” kampány érdekében közös munkára ösztönzik. A konferencia helyszínéül egyébként nem véletlenül Thaiföldet választották: a délkelet-ázsiai országban mintegy tizenötezer földműves foglalkozik rovarok tenyésztésével. Kínában ehető skorpiókat nevelnek, Dél-Afrikában pedig a mopane hernyó szolgál milliók eledeléül.

A FAO szerint az ehető rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, vasat, zsírt, ásványi anyagokat és vitaminokat. A szervezet már megalkotta az ázsiai-csendes-óceáni térség legfontosabb ehető rovarjainak ranglistáját, amelyen szerepel például óriás vízipoloska, ganajtúróbogár, hangya és méh. Ezeknek a rovaroknak egyik legnagyobb előnye, hogy elsősorban azokon a területeken gyűjtik vagy tenyésztik őket, ahol növényvédő szereket nem alkalmaznak. A rovarok emellett kevesebbet is esznek, mint a marhák, birkák vagy disznók, és jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a üvegházhatás fokozódásához, sok esetben pedig szerves hulladékká alakulnak.

Skorpió egy kínai gasztronómiai fesztiválon (fotó: MTI/EPA)

A rovarok ökológiai lábnyoma is lényegesen kisebb, mint a hagyományos tenyészállatoké. A méhek, ganajtúróbogarak és hangyák pedig az ökológiai rendszereket is szolgálják például a pollenek terjesztésével, a szerves hulladék lebontásával és kártevők elpusztításával. Ahhoz azonban, hogy a nyugati embereknek is megjöjjön az étvágya a ropogós ízelt lábak fogyasztásához, még sok „feldolgozási technikát” kell kidolgozni – olvasható Patrick B. Durst, a FAO vezető bangkoki erdőkutatójának tanulmányában.

Kapcsolódó cikk:
Ízeltlábú-lakoma