Egyre nő a bérzarándok-kínálat az iszlám világban

A beteg, vagy más okból az utat megtenni nem képes muzulmán megkérheti egy rokonát, barátját, hogy teljesítse a nevében az umra zarándoklatot, ha már amúgy is Mekkába indul a ramadán, a böjti hónap alatt esedékes háddzs, a nagy zarándoklat alkalmából.

A ramadán nemrégiben ért véget, ilyenkor pedig különösen nagy a kereslet a szolgáltatásra, mert sok a kimerült zarándok, aki inkább már nem menne vissza a szent városba az otthon maradt hittárs kedvéért. Megélhetési zarándokból sincs hiány, annak ellenére sem, hogy erősen vitatott, bűn-e pénzt kérni ilyesmiért.

Az umra a hádzzsal ellentétben nem tartozik a muszlimok fő kötelességei, az úgynevezett öt oszlop – a háddzs, a böjt, a rendszeres jótékonykodás, imádkozás és hitvallás – közé. Időhöz sincs kötve, az év bármely szakaszában el lehet végezni, viszont ugyanúgy el kell utazni a mekkai Nagymecsethez, illetve az udvaron felállított fekete gránittömbhöz, a Kába-kőhöz, amely egyébként a legenda szerint hófehér volt, de az emberek bűnei miatt megfeketedett.

Az umra során a zarándokok a Kába-szentélyt hétszer (tavaf) futják körül, majd ugyancsak hétszer futják le a Szafa és a Marva domb közötti távolságot. Eredetileg a futásra csak a szent hónapban (radzsab) lehetett sort keríteni, ám a XII. századtól egész évben lehetősége nyílik erre minden muszlim hívőnek.

Az umra mindig egyénileg végrehajtandó szertartás, míg a nagy zarándoklat, a hádzzs további elemei csak csoportosan hajthatók végre, s csakis szigorúan meghatározott menetrend szerint, melyet még maga Mohamed alakított ki 632 márciusában, amikor nagy betegen elindult élete utolsó zarándoklatára.