Gyerek-lány-hitvesek

Írta: Cynthia Gorney
Fényképezte: Stephanie Sinclair

A lányok késő délután kezdtek készülődni. Guggoltak egymás mellett a döngölt földön, a falu asszonyai meg nekikezdtek a fürdetéshez – szárit kerítettek, rögtönzött függönyt vontak a három ifjú ara köré, majd serpenyőből zúdították fejükre a szappanos vizet.

A két idősebb menyasszony, a 15 éves Rádhá és a 13 éves Górá testvérek. Már elég idősek ahhoz, hogy felfogják, mi történik velük. Unokahúguk, Radzsaní még csak 5 éves. Egy asszony segít neki levenni a rózsaszín ingecskét.

A vőlegények már elindultak messzi falujukból. Egyiknek sem tellett elefántra vagy legalább pompásan felszerszámozott lóra, hogy az alkalomhoz illően vonulhasson be. Autóval jöttek, s számítani lehetett rá, hogy már kissé kapatosan, emelkedett hangulatban érkeznek. A faluból csak a két nagyobbik lány apja ismerte őket. A sudár és szálfaegyenes, ősz üstökű, lógó bajszú paraszt­ember (nevezzük egyszerűen M. úrnak) büszke tekintettel nézett végig a vendégeken. A keskeny, köves kaptatón érkezők nyomban letelepedtek a póznákra kifeszített színes selymek árnyékába.

M. úr jól tudta: ha egy rendőr megneszelné, mi folyik itt, és nem lehetne megvesztegetni, nyomban vége lenne az esküvőnek. Mindenkit letartóztatnának, s örök szégyenben maradna a család.

A kis Radzsaní nem is a lánya, hanem unokája M. úrnak. Tejcsokoládé bőrű, kerek képű, diószemű, fitos orrú leányka. Nagyszüleivel él, mert anyja annak idején az urához költözött – vidéken így diktálja a hagyomány. Férjéről, M. úr vejéről, az járja, hogy részeges ember és hitvány gazda. M. úr azonban mindenkinél jobban szereti a kis Radzsanít, mesélik a falubeliek. Épp ezért abból a tiszteletre méltó családból szerzett neki vőlegényt, ahová nagynénje, Rádhá most beházasodik. Így a kislány nem marad majd magára, amikor a szertartás – a gauná – után családja átadja a férj atyafiságának. Ha gyereket adnak férjhez Indiában, elvben csak a lány fölserdülése után jön el a gauná ideje – Radzsaní tehát néhány évig még a nagyszülőknél marad. Földijei szerint M. úr bölcs ember, aki ezzel a jókor megült esküvővel csak az unokáját védelmezi. Ország-világnak hírül adja, hogy íme, a leánykának máris van férje!

Ákhá tídzs ünnepekor érkeztünk a rádzsasz­táni faluba. Úgy tartják, a monszun beköszöntét megelőző meleg tavasz nagyon jó idő a házasságkötésre. Szánakozva figyeltük Radzsanít, miután kiderült, hogy ő is a menyasszonyok egyike lesz, az éjszakai szertartás részese. A mezítlábas, puha léptű pici lány rózsaszín ajándék napszemüvegét szorongatva sertepertélt körülöttünk. Nem sejtett semmit.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. augusztusi lapszámában.