Helyrehozzák a tálibok rombolásait
A Világörökség részeként számon tartott két hatalmas afganisztáni Buddha-szobrot robbantottak föl a tálibok vallási okokra hivatkozva, tíz évvel ezelőtt. A mintegy ezerötszáz éves homokkő-faragványokat most az UNESCO támogatásával újjáépíti egy nemzetközi régészcsoport.
Egész alakos Buddha-szobor a robbantás előtt. Fotó: Profimedia
A Közép-Afganisztánban fekvő Bámiján-völgyet másfél ezer éven keresztül őrizte a két monumentális szobor. A homokkősziklába faragott egész alakos Buddha-ábrázolások egyike 55, a másik pedig 38 méter magas volt. A világ legnagyobb Buddha-ábrázolásaként számon tartott kőmonstrumok az iszlám szélsőségesek szerint sértették a Korán emberábrázolást tiltó törvényét. Ez azért is érthetetlen, mivel ezt a vidéket már a 6. században elérte az iszlám, és mind ez idáig senkit nem zavartak a szobrok.
A 2001-ben végrehajtott robbantások több ezer darabra törték a két faragványt. Ezek közül a legnagyobbak kéttonnásak, a legkisebbek pedig homokszem méretűek. Műemlékvédelmi szakemberek mintegy ötezret már korábban elszállítottak, különböző raktárakba.
Bert Praxenthaler német művészettörténész és szobrász már nyolc éve azért dolgozik a helyszínen, hogy minél többet megmentsen az elpusztított szobrok darabjaiból. Szerinte az összes maradványból a szobroknak nagyjából a felét össze lehet majd állítani. Ennek érdekében eddig több mint 400 tonna törmeléket rostáltak át, a kövek között rengeteg lőszert is találtak.
De hogyan lehet újjáépíteni a romokból a szobrokat? Praxenthaler szerint a válasz egyszerű: anasztilózis. „A legtöbb ember erről a szakkifejezésről első hallásra azt gondolja, hogy egy betegség neve. Természetesen nem erről van szó. Anasztilózisról a régészet világában akkor beszélünk, amikor egy tárgyat részben az eredeti darabjaiból, részben modern anyagokból építenek újjá” – magyarázza a művészettörténész, hozzátéve: ezt az eljárást alkalmazták például Athénban, a Parthenón helyreállítása során is.
A szobrok rekonstrukciójának terve nem arat osztatlan elismerést. A kelet-afganisztáni régió igen népszerű tartományi kormányzója, Habiba Sarabi örül a tervnek, hiszen szerinte ezzel fellendülhet a térség idegenforgalma, mivel ez a régió az ország legbiztonságosabb területei közé tartozik. Abdullah Hamadi emberjogi aktivista szerint azonban a szobrok romjait meg kellene hagyni, így örökké emlékeztetnének a tálibok fanatizmusára. „A Buddhák elpusztultak. Ha újjáépítik a szobrokat, akkor ezzel meghamisítják a történelmet. A történelem maga az elpusztított Buddha” – erősíti meg véleményét Hamadi. Sokan gondolják ugyanezt Afganisztánban, mert szerintük a szobrok helyreállítására elköltött rengeteg pénzt inkább az ország elkeserítő állapotban lévő infrastruktúrájának fejlesztésére és a lakhatási körülmények javítására kellene fordítani.
Horváth Árpád