A legrégibb magyar templom?

Fotó: Friedmann Endre/MTI

Az i.sz. 1000 körül vagy néhány évtizeddel korábban épült bizáncias alaprajzú templomot a gyulafehérvári római katolikus érsekség régészei hozták napvilágra. A tavaszi-nyári feltárások során felszínre került a félköríves szentélyapszis alapozása, a hajó északi, nyugati és déli oldalfalainak több maradványa, valamint északnyugati sarka, illetve a hajó négy központi pillérének alapozása, melyek egykor a kupolát hordozták.

Daniela Marcu Istrate régész szerint Erdély, sőt talán az egész középkori Magyar Királyság legrégebbi temploma került elő, melyet az erdélyi gyula vagy államalapító Szent István királyunk építhetett, de az új katolikus székesegyház építésekor (a 11. század második felében) már romokban állt. Amint a régész a kolozsvári Szabadság című lapnak elmondta, a görögkereszt formájú alaprajz a bizánci építészetre jellemző, ezért valószínű, hogy a templom valóban a 10. században épült – s ez esetben Szent István anyai nagyapja, az erdélyi Zombor gyula alapíthatta. Ha viszont az épület a 11. század elejéről való, akkor már István király uralkodásához köthető.

A kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem művészettörténet professzora, Kovács András szerint valóban lehetséges, hogy Zombor gyula korában, a 950-es évek bizánci misszionáriusai emelték a templomot. Bár a töredékesen fennmaradt részletek a templomok Bizáncban kidolgozott és kedvelt görögkereszt alaprajzára emlékeztetnek, de ez az egyszerű minta más helyről, például Itáliából, Velence környékéről vagy a Balkán nyugati részéről is származhatott. Kovács András szerint így az sem bizonyos, hogy a görög rítusú egyház terjeszkedésének emlékét őrzi. A körülmények egyelőre azt sem teszik lehetővé, hogy dönteni lehessen a gyula és Szent István kora között – tette hozzá a professzor.

Marton József, a gyulafehérvári székeskáptalan nagyprépostja szerint a lelet azonban megerősíti, hogy a 10. században Gyulafehérvár már egyházi központ volt.
A most feltárt templomot augusztus 20-a után betemetik, fölötte zöldövezetet létesítenek, az egykori falak vonalát pedig a felszínen jelenítik meg. A régészek szerint az állagmegőrzésnek ez a legjobb módja, s ha a további kutatásokhoz meglesz a megfelelő technika, a helyszín bármikor újra feltárható és bemutatható.

Forrás: MTI