Marco Polo ott sem volt

Egy ismeretlen művészt is megihletett a korabeli színes beszámoló: Marco Polo látogatása Kubiláj kán nyári palotájában.   Fotó: profimedia

Régészek egy csoportja ma mégis úgy véli: Marco Polo (1254–1324) soha nem jutott el Mongóliába. Az a hozzá kapcsolódó legenda sem igaz, hogy keleti útjáról hazatérve ő ismertette volna meg a tésztát az olaszokkal.

Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a velencei kereskedő-kalandor a Fekete-tenger partján vert tanyát, és perzsa kereskedőktől hallott a Kínáról, Japánról és a Mongol Birodalomról szóló történeteket. Ezeket aztán egybeszerkesztette, s további  érdekességekkel fűszerezte. Így jött létre a világ legnépszerűbb úti beszámolója: A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai.

A régészek következetlen és pontatlan adatokat találtak Kubiláj kán Japán megszállására irányuló, 1274-es és 1281-es hadjáratainak leírásában. „Összekeveri az első katonai expedíció egyes részleteit a második expedíció részleteivel. Az első hadjáratról szóló leírás szerint a mongol flottát tájfun sújtotta, miután elhagyta Koreát, így nem érte el Japán partjait. Csakhogy ez 1281-ben történt! Lehetséges, hogy egy szemtanú összekeverjen két eseményt, amely között hét év telt el?” – kérdezi Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem professzora, a Japánban folyó olasz régészeti kutatás vezetője.

A mongol flottáról szóló leírás is nagyban eltér azoktól a hajóktól, amelyek roncsait az olasz régészek Japán partjainál ástak ki. A velencei utazó ötárbocos hajókat említ, holott ezek csak három árbocosak, mondja Petrella.

„Igazából az ásatás során merültek fel kételyek az útleírás hitelességét illetően – folytatja a professzor. – Kubiláj kán flottája kapcsán például szóba kerül a szurok. Ezzel szigetelték a hajótestet. Marco Polo a chunam szót használja, ami kínaiul és mongolul semmit sem mond. De perzsául a szó jelentése szurok. Az is furcsa, hogy a helységek helyi elnevezése helyett a legtöbb esetben, a mongol és kínai helységnevek perzsául szerepelnek.”

Marco Polo azt állította magáról, hogy Kubiláj kán követeként szolgált. A neve mégsem szerepel egyetlen kínai vagy mongol feljegyzésben sem.

Frances Wood, a British Library kínai részlegének vezetője már tizenhat éve megkérdőjelezte a velencei kalandor útleírásának hitelességét. Wood kimutatta, hogy bár Marco Polo a hétköznapi élet és a szertartások pontos megfigyelője volt, számos érdekességet kihagyott a Kínáról szóló fejezetekben. Nem említi, hogy a kínaiak pálcával esznek, hogy a nőknél lábzsugorítást alkalmaznak, de a teázás szertartásáról vagy a nagy falról sem beszél.

„Lehetséges, hogy Marco Polo egy perzsa kalmár tollából való, Kínáról szóló ismertető könyvet másolt le. A teljes kéziratban húsznál kevesebb mondat szerepel egyes szám első személyben” – mondja Wood.

Továbbá, a régi velencei iratok sehol sem említik, hogy a Polo család közvetlen kapcsolatban állt volna Kínával. Hátrahagyott ingóságaik között pedig egyetlenegy Kínából származó tárgy sem volt.

Forrás: smh.com.au