Nazca-vonalak a Közel-Keleten
Ezek a különös, „talajmenti” kőépítmények – 25-70 méter átmérőjű „kerekek” – a Szíriától Szaúd-Arábiáig terjedő sávban láthatók a magasból. A Nazca-vonalak (a dél-perui sivatagban lévő, 2000 éves, gigantikus földrajzolatok) közel-keleti változatainak tekinthetjük őket. Műholdas és légi fotózással már majdnem ezret fedeztek föl ezekből a több ezer éves geoglifákból.
Ezek itt az Azraq-oázis „kerekei”. Fotó: David D. Boyer
„Csak Jordániában sokkal több ilyen kőalakzat van, mint Peruban – mondja David Kennedy, a Western Australia Egyetem professzora. – És másféle kőrakások is.” Például az ék alakban összefutó kőkarámok (sajátos, mintegy 9000 éves csapdák a vadállatok összefogdosására); a sírokhoz vezető kőhalom-sorok; és a néha több száz méteren ide-oda kanyargó, alacsony, látszólag semmire sem jó kőfalak. De hogy a „kerekeknek” mi lehetett a funkciójuk, azt ma még a régészek sem tudják.
A Brit Királyi Légierő errefelé közlekedő postagépeinek pilótái már az 1920-as években észlelték a lávatörmelékes felszíneken a „furcsa, kerékszerű romokat”. Ezeket a beduinok szerint „a régi emberek hagyták itt”. A földön járkálva csak zavaros képet alkothatunk róluk, de a magasból letekintve meghökkentő és elég egyértelmű látványt nyújtanak.
A régészek csak a feltérképezésüknél tartanak; keletkezésük idejét és a funkciójukat még nem derítették ki. Ház- vagy sírmaradványoknak is vélhetjük őket. Kennedy professzor feltételezi, hogy ebben a térségben az emberek valami miatt fontosnak tartották, hogy kör alakú objektumokat hozzanak létre. A „kerekek” néha egyesével, máskor csoportosan fordulnak elő. Az Azraq-oázistól nem messze például több százat lehet találni belőlük, tucatnyi csoportban.
Szaúd-Arábiában egészen furcsa „kerekek” vannak: egyesek kissé szögletesek, mások pedig már nem is kerekek. Akadnak olyanok is, amelyekben a két „küllő” a helybéli napkelte és naplemente irányába mutat. A jordániai és szíriai kerekekben sok és sokféle „küllő” van, és nem lehet összefüggésbe hozni őket a csillagászati jelenségekkel.
A „kerekek” korát nehéz meghatározni. Történelem előtti alkotásoknak tűnnek, de az sem kizárt, hogy „mindössze” 2000 évesek. Istenek, ősök vagy csillagászati jelenségek imádásának szertartáshelyei lehettek. A rajzolatok és figurák eltérései ellenére is ugyanaz lehetett a funkciójuk, mint a földgolyó túlsó felén, Peruban lévő Nazca-vonalaknak.
Forrás: LiveScience
Kincsekre bukkantak egy ókori szemétdombon
A rómaiak eldobálták szemétnek ítélt tárgyaikat, melyek a mai kutatók számára valóságos kincsek.
Gyönyörű műalkotásokra bukkantak egy egyiptomi templomban
Újabb izgalmas felfedezések születtek az esznai templomban zajló munkálatok során.
Ősi ábrákra bukkantak egy spanyolországi barlangban
A nagy gonddal elkészített vésetek a kőrézkor és a bronzkor fordulójáról származnak.
60 ezer évnyi történelem tárul fel a sivatagban
Mai őslakosok bevonásával próbálják megismerni Ausztrália ősi kultúráit.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
