Nehéz verseny volt…

A magyar diákok és felkészítő tanáruk (balról jobbra) Szuda Ágnes, Dzama Demjén László, Borsos János Mátyás és Trócsányi András.

A nemzetközi földrajzi diákversenyt a National Geographic Society szervezésében és védnöksége alatt, a Google támogatásával rendezték meg, tizedik alakalommal. A versenyeken 2001 óta hazánk csapata is sorompóba száll; az idén már a világ minden tájáról 18 nemzet küldöttsége vetette össze földrajzi ismereteit. Hazánkat ezúttal a Szuda Ágnes és Boros János Mátyás (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, tanár: Drevenka István), Dzama Demjén László (Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, tanár: Szabó Júlia) összeállítású csapat képviselte. 

A felkészítés hagyományosan a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar (PTE TTK) Földrajzi Intézetében történt, s a munkát a PTE TTK dékánhelyettese koordinálta. Trócsányi Andrástól azt kérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy immár egy évtizede segíti a diákok felkészülését a versenyre.

– A földrajz súlyos presztízs- és imázs-problémákkal küzd Magyarországon, az emberek többsége nem tudja, mi is a földrajz, mivel foglalkozik a geográfia. A verseny sokat segít ennek javításában, hozzájárul a tehetséggondozáshoz, e tantárgy, illetve tudományunk népszerűsítéséhez, a világ megismeréséhez. A PTE Földrajzi Intézete eltökélt a geográfia tartalmának megismertetésében, népszerűsítésében, ehhez kiváló adalék a középiskolás földrajzi versenyeken történő zsűrizés, illetve a világversenyre történő felkészítés.

–Mi a hozadéka ennek a versenynek a magyar diákok, a magyar természettudományos oktatás számára?

– Hozzájárul országunk és oktatásunk eredményeinek nemzetközi megismertetéséhez. 2005-ben Magyarország rendezhette a világbajnokságot – részben éppen a korábbi években szerzett kiváló eredményeink okán. A 2001 óta világversenyekre delegált diákjaink életre szóló élményeket szerezhetnek, többen ma már sikeres szakemberként, oktatóként, kutatóként jeleskednek, nem csak a szűkebben vett geográfia területén. A versenyeken szerzett szakmai tapasztalatokról rendszeresen beszámolunk a publikum előtt, nem megfeledkezve az érdekes helyszíneken, tájakon szerzett élmények közreadásáról sem.

Az idei verseny igen kemény feladatai és a rendre előforduló fordítási problémák következtében a magyar csapat a szoros mezőnyben a 11. helyezést érte el. Vajon milyen emlékekkel tértek haza a résztvevők?

– A szabályok szerint minden csapat a saját hazájának hivatalos nyelvén versenyez – emlékezik Szuda Ágnes. – A verseny első része egy súlyozottan számító tesztből áll, aminek kitöltésére minden csapat 60 percet kap. Az egy óra éppen elegendő lett volna a feladatlap kitöltésére, azonban erre a mi csapatunk nem kapott ennyi időt, ugyanis a fordítási hibák miatt a kérdések ellenőrzésére elment 45 perc. A fordítási hibák hatalmasak voltak. Terület helyett tengerpartot és tartomány helyett gyarmatot fordítottak, a kérdések magyartalanok voltak, és emellett szavak is hiányoztak. Ugyan megkaptuk az angol nyelvű feladatlapot, de arra, hogy ezt is figyelembe vegyük, nem volt elegendő az idő. Viszont a gyakorlati forduló nagyon szépen sikerült. Itt már angolul is elolvastuk a kérdéseket, mivel az egyes állomások között futottunk. Az imént említett dolgoktól eltekintve azonban nagyon jól éreztem magam, és örülök, hogy ott lehettem a versenyen.

– Sajnos voltak hibák a versenyen, de az biztos, hogy rengeteg élménnyel gazdagodtunk, és nagyon sokat profitáltunk a felkészítés ideje alatt – mesél Boros Mátyás. – Az a sok ismeret, amit elsajátítottunk a verseny előtt, meghatározó lehet a későbbiekben is. Most már biztos, hogy nem fogom abbahagyni a versenyzést! Újabb sikereket szeretnék elérni, szerintem nagyon elszánt és kitartó vagyok.

– Úgy vélem, az ember minden versennyel profitál, hiszen tapasztalatot szerez – idézi fel a kellemes emlékeit D. Demjén László. – Ez ennél a versenynél különösen igaz. Egy másik földrészen találkozhattam a világ minden tájáról érkező diákokkal, néhányukkal ma is tartom a kapcsolatot. Amerika számos nevezetességét láthattam, több, mint ezer fotót készítettem. Az élmények, amelyeket ott átéltem, mindenképpen gazdagítanak.  Jelenleg folytatom tanulmányaimat a Fazekas Gimnázium 10. évfolyamának természettudományi osztályában. Főképp a mérnöki pálya érdekel, de a földrajzzal kapcsolatos irányok is szóba jöhetnek majd a továbbtanulás kapcsán. Most megpróbálok minél jobb eredménnyel tanulni, hogy a pályaválasztás is könnyebb legyen.

Forrás: ng.24.hu