Vajon ki lehet az a Mumin?

Fotó: Laura A

A leginkább fehér vízilóhoz hasonlítható, kerekded vonásokkal rendelkező Mumin története a második világháború után jelent meg először könyv formában. Finnországban adták ki svédül, az írónő rajzaival illusztrálva. Már a legelső kiadást is óriási siker övezte, így a következő húsz év során további nyolc kötet látott napvilágot.

A Mumin és környezetéről szóló mesék különlegessége abban rejlik, hogy a családdal, a barátsággal és a társadalmi együttéléssel kapcsolatos tanulságos történeteken keresztül mutatja be a szerző, bár  kezdettől fogva az a kritika érte, hogy a saját környezetét és problémáit vetíti a karakterekbe és azok tetteibe.

A mesefigura világhódító kalandjának első fejezete 1977-ben, egy róla szóló képregény-sorozattal kezdődött. Már ekkor hírnevet szerzett magának a Skandináv országokon túl is: a történet Japánba is eljutott. Az egyre gyarapodó és mind velősebb, rövid, csattanós történetek mellé megannyi új Mumin-illusztráció készült (1993-ig kizárólag Jansson és testvére tollából). A mesealakok által megszemélyesített, kedves figurák idővel a gyermekek körében is népszerűvé váltak, bár Jansson könyvei elsősorban a felnőtt olvasórétegeket kívánták megszólítani.

Az igazi áttörést az 1990-es évek hozták, amikor, válaszként a Walt Disney mesék térhódítására, Mumin történetét is megelevenítették egy finn rajzfilmsorozatban. A filmet Magyarországon is vetítették. A sorozatnak köszönhetően Mumin egyszerű mesefigurából világsztár lett, s ezzel megjelent a piacon a Mumin-termékcsalád. Naantali városában Mumin kalandparkot hoztak létre, Tampereben Mumin múzeum található, egy finn légitársaság pedig a kedves mesehőst festi Kínába és Japánba tartó repülőgépei oldalára. Finnországban a gyerekek Mumin-meséken nevelkednek, a figurát ábrázoló játékokkal játszanak, azokkal fekszenek és kelnek. Kicsiként mindössze egy kedves és vicces mesealakot látnak benne, később azonban Mumin nagy segítségükre válik az emberi természet és a világ megismerésében.

Írta: Péntek Tünde