A derűlátás jót tesz az egészségnek
Az agyunk a jövőnket illető jó hírek feldolgozásában különösen hatékony. Brit kutatók szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták még az ellentétes tények ismeretében is megőrzik pozitív szemléletmódjukat, sokan még arra is képesek, hogy teljesen kizárnak bármilyen negatív lehetőséget.
Fotó: dreamstime
A University College London kutatói úgy találták, hogy a vizsgálatba bevont emberek 80 százaléka optimista volt még akkor is, ha nem így címkézte magát. A tesztben részt vevő 14 embert először kikérdezték arról, hogy véleményük szerint mekkora valószínűséggel eshet meg velük nyolcvan különböző esemény, mint például válás vagy daganatos betegség. A következő lépésben elmondták nekik, hogy a tapasztalatok alapján milyen valószínűséggel fordulnak elő ezek az esetek, és megkérték őket, hogy ezek ismeretében pontozzák újra saját esélyeiket.
A második és harmadik szakaszban a résztvevők agyi aktivitását szkenneléssel követték a kutatók. Amikor az a becslés, amelyet hallott az önkéntes, kedvező volt a számára, akkor az agy hibafeldolgozásban közreműködő részének – homloklebenyének – aktivitása jóval nagyobb volt. A kedvezőtlen információk hallatán a leginkább optimista embereknél volt a legkisebb a frontális lebeny aktivitása, és a legkevésbé derűlátóknál a legnagyobb. Ez azt jelenti, hogy az agy kiválasztja, milyen tényre figyel oda inkább.
Tali Sharot kutatásvezető egy példával illusztrálta az optimista és a borúlátóbb szemlélet között tapasztalt különbséget. A rák 30 százalékos valószínűséggel jelentkezhet valakinél élete során. Amikor egy önkéntes eredetileg 40 százalékra tette saját magánál ennek kockázatát, majd megtudta a tapasztalati valószínűséget, akkor az újraértékelési körben jelentősen módosította eredeti véleményét, 31 százalékra csökkentette a vélt kockázatát. Ha azonban valaki eredetileg csak 10 százalék kockázatot feltételezett, a valós esély megismerése után csak igen kicsit változtatott eredeti jóslatán, alig növelte az elvárt kockázatot.
„A »dohányzás öl« üzenet nem működik azoknál, akik úgy vélik, hogy saját rákkockázatuk alacsony. A válások aránya 50 százalék, ám az emberek nem gondolják úgy, hogy ez rájuk is vonatkozik. Agyunkban egy igen alapvető elfogultság működik. A jelenség jó oldala, hogy felmérések szerint ritkábban fordulnak elő bizonyos betegségek, például szívroham vagy rák az optimistáknál, a rossz oldala azonban, hogy alulbecsülhetjük a kockázatokat” – magyarázta Sharot.
Forrás: MTI/BBC/ Nature Neuroscience
Izgalmas leletekre bukkantak az elmerült településnél
Egy olaszországi tóban különleges módon konzerválódott egy több ezer éves lelőhely.
Megelevenedett Tutanhamon arca
Az új rekonstrukció megerősíti, hogy a fáraónak hosszúkás koponyája volt.
Milyen illatuk volt a rómaiaknak?
2000 éves parfümös edény tartalmát elemezték spanyol szakemberek.
Korai emberi ősök tudatos temetkezési szokásai
Úgy tűnik, egy ősi rokonunk már 100 ezer évvel a Homo sapiens előtt létrehozhatott sírokat.
A tengerfenéken állítanak helyre egy római mozaikot
A római kori mozaik Baia részben elsüllyedt, romvárosához tartozik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
