Városba költözött a dolmányos varjú

Az elmúlt húsz évben a dolmányos varjú külterületi facsoportokban fészkelő óvatos madárból vérbeli városi szárnyas lett, olyannyira, hogy ma már kizárólag a településeken fészkel.
Fotó: dreamstime
Hazánkban kétféle varjú gyakori: a vetési varjú (Corvus frugilegus) és a dolmányos varjú (Corvus cornix). A két faj közül a vetési varjú vándormadár, Ukrajnából, Lengyelországból érkezik hozzánk a tél előtt, majd utazik haza tavasszal. Igaz, egyes magyar vidékeken (például Abony környékén) találhatók egész évben ott tartózkodó vetési varjúkolóniák is. A dolmányos varjú viszont kifejezetten hazai madár, itt marad nyárra is.
A kutatók megfigyelései szerint, míg 15–20 éve ezek a szárnyasok kifejezetten szabad területeken, facsoportokon, erdősávokban fészkeltek, és a legóvatosabb madarak közé tartoztak, manapság szinte kizárólag lakott területeken, városokban és kisebb településeken élnek és szaporodnak. Méghozzá nem is kis számban! Állományuk az elmúlt öt év alatt, például Debrecenben kétszeresére növekedett, és okkal feltételezhetjük, hogy más településeken is hasonló folyamat játszódott le.
Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem természetvédelmi állattani és vadgazdálkodási tanszékének vezetője szerint a nyolcvanas években egyetlen pár dolmányos varjú sem költött Debrecen területén, legfeljebb a nótában is megénekelt Nagyerdő szélén fészkelt egy-két pár. A kutató hat éve figyelt fel az egyre nagyobb állományra, és azt követően ötéves megfigyelési programot indított egyetemi hallgatók közreműködésével.
A kutatási program öt éve alatt egyetlen lelőtt, vagy megjelölt dolmányos varjat sem mutattak a kutatóknak a környékbeli vadásztársaságok, ami azt jelenti, hogy a dolmányos varjak ki sem teszik a lábukat a városból. Arra a kérdésre, hogy vajon mi okozhatta a dolmányos varjak urbanizációját, Juhász Lajos elmondta: „Ezeknek a madaraknak átlagon felüli az intelligenciája. Hamar felismerték az urbanizáció számukra kedvező hatásait, azt, hogy a városokban, településeken táplálékbőség alakult ki, s hogy nem fenyegeti őket a vadászat. A vetési varjúval ellentétben dolmányos rokona nem védett, csak a költési időszakban nem szabad vadászni rá, miként a többi madárra sem az Európai Unió direktívája szerint. A városban legföljebb a fészket éppen elhagyó, rosszul repülő, tapasztalatlan állatok vannak veszélyeztetve. Őket hamarabb elkaphatja kutya vagy macska, elütheti az autó, ugyanakkor nem fenyegeti őket az éhezés, és így nagyobb fészekalja képes felnőni.”
Vajon mit hozhat a jövő ilyen robbanásszerű varjúurbanizáció mellett? „Addig zavartalan lehet a terjeszkedés, amíg e madarak területei nem fedik le teljesen a városokat. Meglehet, az után erősebb lesz a harc a területért, aminek a gyengébb példányok lesznek a vesztesei. Végül az sem lehetetlen, hogy migráció indul, és a dolmányos varjak elkezdik benépesíteni a városokat környező területeket is” – fejtette ki a tanszékvezető.
Forrás: Gőz József/MTI-Press