Nem előny a magabiztosság?

Fotó: profimedia

„A zavarba esés egy személy érzelmi »névjegye«; arra utal, hogy az illetőre értékes dolgokat bízhatunk. A társadalmat összekötő kapocs része, ami a mindennapi életben bizalmat kelt és segíti az együttműködést” – magyarázza Robb Willer a Kaliforniai Egyetem szociálpszichológusa, a Journal of Personality and Social Psychology online folyóirat e havi számában megjelenő tanulmány  egyik szerzője.

„Az enyhe zavar az erény jele” – erősíti meg Matthew Feinberg, az egyetem pszichológia szakos doktorandusa, a tanulmány vezető szerzője. – Az adatok azt mutatják, hogy a zavarba esés jó dolog, nem olyasvalami, ami ellen küzdeni kell.” A cikk harmadik szerzője Dacher Keltner a pro-szociális érzelmek szakértője a Berkeleyn.

A kutatók hangsúlyozzák: a mérsékelt zavar nem összetévesztendő az elgyengítő szorongással vagy a szégyen érzésével, ami a pszichológia szakirodalmában az erkölcsi törvényszegés jele, és például akkor lép fel, ha valakit csaláson kapnak.

A zavarba esést leginkább kifejező gesztus, ha valaki oldalirányba lefelé néz, az arcát félig eltakarja, miközben vigyorog vagy grimaszol. Ezzel szemben szégyenérzéskor az ember az egész arcát elfedi, mondta Feinberg.

Dacher Keltner, a tanulmány egyik szerzője a zavarodottság jelét mutató tipikus gesztust utánozza. (Image courtesy of University of California – Berkeley)

Az első kísérletben hatvan egyetemi hallgató beszámolóját rögzítették olyan kínos pillanatokról, amikor túlzott elbizakodottságuk vagy külsőségekre alapozott téves feltételezésük nyilvánosságra került. Jellemzően zavarba ejtő helyzetek voltak, amikor egy túlsúlyos hölgyet várandósnak, egy zilált kinézetű embert koldusnak néztek. A videofelvételeket a zavarodottság mértéke szerint osztályozták.

Ezután a hallgatók a gazdasági kutatásokban ismert és az önzetlenség mérésére használt „diktátor játékban” vettek részt. Fejenként tíz sorsjegyet kaptak, aminek egy részét megtarthatták, a többit egy társuknak kellett adniuk. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik nagyobb mértékben jöttek zavarba, több sorsjegyet ajándékoztak el, vagyis nagyvonalúbban viselkedtek. A kísérleteket 38 amerikai állampolgáron is megismételték, akiket hirdetés útján toboroztak.

Egy másik felmérésben a résztvevőknek egy személy reakcióját vetítették le, akivel közölték, hogy maximális pontszámot ért el egy vizsgán. A kutatásba beavatott szereplő válaszreakciója a büszkeség vagy a zavar volt. Ezután a résztvevőket és a szereplőt közös játékokba vonták be, hogy megnézzék: a kísérleti alanyok milyen mértében bíznak meg a büszkeséget vagy zavart mutató személyben.

A kísérletek során újra meg újra megerősítést nyert, hogy a zavarba esés pro-szociális (a társadalmi együttműködést elősegítő) hajlamra utal, mondta Feinberg. „Az ember inkább velük barátkozik. Szívesen megbízik bennük”– tette hozzá.

Következik-e az eredményekből, hogy a túlzottan magabiztos személyek nem érdemlik ki a bizalmunkat? A tanulmány nem tér ki erre, de mint a kutatók mondják, a kérdés hamarosan napirendre kerülhet.

Forrás: ScienceDaily