Robotkultusz Japánban

Japán már akkor a gépemberek megszállottja volt, amikor Európában még csak azon vitatkoztak a tudósok, hogy mozog-e a Föld.
A japánok napjaink legnagyobb robotrajongói. Náluk épültek fel a legnagyobb robotgyárak, tőlük származik Aibo a robotkutya, vagy ASIMO, a Honda gyártotta emberszerű robot. Hetente adnak hírt újabb és újabb szórakoztató emberszerű gépeikről: táncoló és éneklő robotlányaikról, pincér és kiszolgálórobotjaikról, robotszeretőikről, vagy a gyermekeknek készített robotbarátokról.
Japánban már az 1600-as évektől készítettek mindenféle célra használható robotszerű szerkezeteket: a karukikat. Ezek ugyan még nem tekinthetők igazi robotoknak, mert csak automaták voltak, mégis megalapozták azt, hogy Japánból napjainkra robotgyártó nagyhatalom lett. Az automaták olyan vezérlési rendszerek, amelyben csak egy program futtatható, és nem képesek a megváltozott feltételekhez alkalmazkodni, míg a robotok igen. Az automaták nagyjából „gépesített babák”. Ezt jelenti a „Karakuri ningjou” kifejezés is, amely japán tradicionális történelmi automatáit takarja.
Ezek tekinthetők a legkorábbi modern mechanikus berendezéseknek az ázsiai szigeten. Az 1603-tól 1868-ig terjedő Edo időszak luxustermékei. Ügyes kézműves-darabok, amelyek ránézésre megelőzték korukat, és sokkal többet tudtak a korszak európai játékainál.
Íjász karakuri
A karakuriknak három fő típusuk létezett. Ezek egyike a Butai Karakuri – színpadi karakurik –, amelyek lényegében miniatűr automata színészek voltak. A Zashiki Karakurikat házimunkára „fogták be”, ők vitték körbe például a teát. A Dashi Karakurik pedig vallási ünnepeken láttak el szolgálatot, mindenféle ügyes trükköket produkáló gépemberekként „vonultak fel”.
Zashiki Karakuri
A legtöbb karakuriba egy felhúzható szerkezetet építettek, ez futtatta le a programot, amelyet a babának el kellett végeznie. Az európai automatákhoz képest, melyek szinte csakis fém és fa alkatrészekkel működtek, a japánok a bálnacsont-rugós technológián alapultak.
Karakuri írónő
Egyesek úgy gondolják, az évszázados robotmánia nemcsak a japánok mai gépesítéskultuszában mutatkozik meg. Az Edo-korból származó színházi műfajok előadásain a szaggatott mozgásban talán az ősi japán automata babák hatása jelenik meg.
Forrás: Hír24