Kőkori kémia

Úgy néz ki, egy pár éve meglelt afrikai leletegyüttes vizsgálati eredményei nézetváltásra késztetik a korábbi vélekedést őseink mentális képességeiket illetően.
Fotó: Grethe Moell Pedersen
Történt ugyanis, hogy a norvégiai Bergen Egyetem kutatója, Christopher Henshilwood társaival olyas leletekre akadt, melyek teljesen újjáírnak egy fejezetet eleinkről. A Dél-Afrika déli csücskében található Blombos-barlangban, ahol amúgy két évtizede folynak ásatások, két olyan abalone-kagylóra bukkantak, melyekben ember készítette keverék volt: laboratóriumi elemzés szerint vasoxidban gazdag okker, csont, kőpor és széntartalmú elegyről van szó. Hogy egykori kikeverője a vöröses színt megkapja, az okkert kvarciton dörzsölgethette. Ami kivált érdekes, mindkét héjban azonos volt a keverék, vagyis a készítő következetes volt, tudta mit akart kikeverni.
A helyszínen találtak különféle kőeszközöket, sőt egy csontból készített keverőt is, Henshilwood szerint egyértelműnek tűnik: „Ez nem csak afféle véletlen keverék, ezt már nevezhetjük kémiának.” Noha a valamikori tulajdonos keverékének rendeltetése nem ismert, gyanítják, valamilyen festéknek szánta, testre vagy a barlang falára akarhatott festeni vele. Kizárták, hogy ragasztó lenne, lévén nem találtak benne gyantát, se más ragadós anyagot.. Következésképp ez a világ eddig legrégibbnek ismert, ember kikeverte festék.
Graeme Barker a Cambridge Egyetem régésze szerint a lelet jól jött a korai Homo sapiens viselkedésének vizsgálatához. Ma biztosra tehető, elődünk már százezer évvel ezelőtt birtokában volt a kifinomult gondolkodásnak és alkotószellemnek.
Forrás: Popular Archeology