A pilótanő legendája
Idén nyáron volt 110 éve, hogy megszületett egy vagány nő, Florence Leontine Lowe. Egyesek primadonnának, mások félelmet nem ismerő kalandornak tartották. Egy dolog biztos: az előkelő családba született hölgy ezüstkanalait aranyszárnyakra cserélve teremtett legendát.
Florence Leontine Lowe néven született de Pancho Barnes néven vált ismertté.
Fotó: Courtesy Photo
A sokféle tehetséggel megáldott Pancho egyszerre volt művész, zenész, vállalkozó és rutinos pilóta. Négyszer ment férjhez, első férje után veszi fel a Barnes nevet.
A repülés a szenvedélye lett. 1928-ban hirtelen elhatározásból dönt úgy, hogy repülni tanul. Mindössze 6 óra után már egyedül száll fel. 1930-ban gyorsasági rekordot döntve nyeri meg a Női Repülő Derbit. 1931-től hollywoodi filmekben vállal repülőmutatványokat. A filmekben szereplő pilóták biztonságáért és egységes díjazásáért harcol.
1935-ben elhagyja Hollywoodot, és 30 hektár földet vesz az Antilope-völgyben, egy korabeli katonai repülőtér, a Muroc Army Air Base közelében.
Pancho előnyt kovácsolt a hadsereg tulajdonában lévő Muroki Bombázási és Tüzérségi Lőtér (Muroc Bombing and Gunnery Range) közelségéből. A bázist tejtermékekkel látja el, a konyháról összegyűjtött ételmaradékkal eteti a disznóit, s a felhizlalt állatokat a bázison értékesíti.
30 hektáros farmja apránként 150 hektáros, repülővel megközelíthető vendéglátó hellyé nőtte ki magát, a vadnyugatra jellemző szívélyes fogadtatással, amit a környékbeli ifjú tesztpilóták előszeretettel látogattak.
A Rancho Oro Verde (Zöld arany ranch) névre keresztelt farm egészen az 1950-es évekig népszerű látványosság, s nevéhez híven jól jövedelmező vállalkozás volt. A közönség körében csak Boldog Alsó Lovas Klubként (Happy Bottom Riding Club), vagy Pancho helyeként emlegették.
Saját, hivatalosan engedélyezett leszállópályával, „berepülő szállóként” hirdetett szállodával, étteremmel, uszodával, bárral és rodeo arénával büszkélkedett.
A magán leszállópálya aranyat ért. Sok gazdag és híres embert vonzott, akik privát gépeikkel érkeztek a birtokra. Saját repülőszenvedélye és kalandvágya miatt Pancho legkedvesebb vendégei azonban a szomszédban lakó tesztpilóták voltak, akiknek a legendáját Tom Wolfe 1979-es könyve, The Right Stuff (Az igazak) tette halhatatlanná.
Az 1940-es évek elején, a második világháború kirobbanásával a Pancho farmjának közelében lévő légi bázison próbálták ki Amerika első sugárhajtású gépeit. Ekkor kezdődött a repülés aranykora, és a pilótanő megtalálta a módját, hogy részt vegyen benne: rendszeresen repült a tesztpilótákkal.
Egyesek azt mondják, élete 1953-ban ért véget, azon a napon, amikor a farmja porig égett. Ezután, akkori férjével egy közeli kisvárosba költöztek, ahol visszavonultan élt, és már a légierő pilótáival sem tartotta a kapcsolatot.
A híres pilótanő, akit fénykorában olyan sokan vettek körül, egyedül halt meg 1975-ben.
Forrás: Edwards Air Force Base