Megavárosok veszélyben

Árvíz Bangkokban, 2011. november 1.   Fotó: profimedia

A tanulmány aktualitását alátámasztja a Thaiföld, különösen Bangkok lakosságát éppen a napokban sújtó árvíz, illetve az ENSZ bejelentése, miszerint a Föld lakossága 2011. október végére elérte a 7 milliárdot.

A tanulmány csaknem 200 ország középtávon várható sérülékenységét mérte fel. A kockázatelemző és értékelő cég 25 négyzetkilométeres körzetekre lebontva végezte el a vizsgálatot, ami megkönnyíti az egyes régiók értékelését.

Külön elemzés mutatja be a 20 leggyorsabban növekvő város 2020-ra várható kockázatindexét.

A klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett ország Haiti, a legkevésbé sérülékeny pedig Izland. Thaiföld a 37. helyre került.

A legnagyobb kockázatú megaváros Dhaka, Banglades fővárosa, amely „rendkívüli” besorolást kapott. Szintén rendkívüli, illetve magas kockázatúnak minősül Manila, Kolkata, Jakarta, Kinshasa, Lagos, Újdelhi és Guangzhou.

„A népesség növekedése ezekben az országokban alacsony kormányzati hatékonysággal, korrupcióval, szegénységgel és olyan egyéb társadalmi, gazdasági tényezőkkel párosul, amelyek növelik a lakosság és a vállalkozások kockázatát” – olvasható a tanulmányban.
Ennek messzemenő hatása nemcsak a lakosságot és az üzleti életet érinti, de az országok gazdaságát, sőt a befektetők üzleti mérlegét is az egész világon, mivel a szóban forgó országok gazdasági jelentősége dinamikusan nő – nyilatkozta Charlie Beldon, a cég vezető környezetvédelmi elemzője.

A felmérést készítő cég azt vizsgálja, hogy egy adott térség lakossága milyen mértékben van kitéve a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófáknak. Azt is felmérték, hogy az egyes országok mennyire érzékenyek a népsűrűség, a gazdasági fejlődés, a természeti erőforrások, a mezőgazdaság és a konfliktusok szempontjából. A rangsor kiterjed arra is, hogy egy ország, város vagy régió milyen mértékben képes alkalmazkodni a változásokhoz.

A Fülöp-szigetek kereskedelmi központjának számító Manila például  rendkívül sérülékenynek számít. Ennek egyik oka a város fekvése, ami miatt fokozódó mértékben ki van téve az árvíz-, és viharkatasztrófáknak. A másik ok óriási lakossága és gyors gazdasági növekedése, ami 2010 és 2020 között várhatóan további 2,2 millió fő betelepülését vonzza.

A klímaváltozás lehetséges hatása nem csak a fejlődő országok városainak kockázatát növeli. Az ausztráliai Brisbane városra zúduló árvizek 2011 elején megmutatták, hogy a klímaváltozással összefüggő természeti csapások a fejlett országokban is hatalmas pusztítást okozhatnak. A fejlett országokban magas kockázatú besorolást kapott Miami és Szingapúr, míg New York, Sydney közepes, London alacsony kockázatúnak számít.

Forrás: planetark