Esszénusok írták a Holt-tengeri tekercseket?

Fotó: Clara Amit, Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

Orit Shamir, a szerves anyagok kurátora az Izraeli Régészeti Hatóságnál (IAA) és Naama Sukenik, a Bar-Ilan Egyetem doktorandusz hallgatója összehasonlította a 11 barlangban talált fehér vászon szöveteket az ókori Izrael területén fellelt más textíliákkal. Az eredményt a Dead Sea Discoveries (Holt-tengeri Felfedezések) című folyóirat legújabb számában hozták nyilvánosságra.

Minden egyes darab vászonból készült, jóllehet a gyapjú volt a legelterjedtebb anyag abban az időben Izraelben. Megállapították továbbá, hogy a legtöbb textília eredetileg ruhadarab volt, amelyeket később szabdaltak fel kötszernek, illetve hogy a tekercseket becsomagolják, mielőtt korsókba helyezték őket.

Néhány textíliát kifehérítettek és a legtöbb díszítés nélküli. A díszítések mellőzése szokatlan az ókori Izrael más helyszínein megtalált textíliákhoz képest. Ez arra utal, hogy a Qumran közösség tagjai egyszerűen öltözködtek. Valószínűleg azonban nem voltak szegények. A textíliák tiszták voltak, csupán egyen találtak foltot, ez is mutatja, hogy az ott élők anyagi helyzete nem volt rossz.

Shamir és Sukenik a cikkben azt állítják, a holt-tengeri tekercsek barlangjaiban talált ruhadarabok megegyeznek az esszénusok ruházatát leíró történelmi feljegyzésekkel. Ennek alapján feltételezik, hogy az esszénusok Qumranban éltek. Az ókori zsidó szerzőre, Josephus Flaviusra hivatkoznak, aki szerint „az esszénusok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy száraz legyen a bőrük és mindig fehérben járnak” (Flavius azonban sehol sem említi, hogy ruházatuk fehér vászonból lett volna.) A szerzők hivatkoznak továbbá az Alexandriai Philónra, aki az esszénusokról azt írja, hogy egységes stílusú, egyszerű ruhában jártak.

Az Iowai Egyetem professzora, Robert Cargill szerint a ruhadarabok megerősítik, hogy Qumranban egy zsidó felekezet élt. „Bizonyítékunk van egy csoportról, amely állatokat nevelt, saját maga készítette datolyából a mézet, úgy tűnik egyedi ruhákat viselt, saját cserépedényeket készített, saját naptárt követett, ami különbözött a templomi papság által használt naptártól. A felsoroltak mind egy különálló szektára utalnak” – mondta Cargill.
Megemlítette a rituális fürdők (mikveh) jelenlétét is a helyszínen, illetve, hogy az itt élők rituálisan tiszta cserépedényeket készíthettek.

Úgy tűnik, a csoport el akart különülni a jeruzsálemi templom papságától. „A szektariánus iratok közötti megegyezések is egy a jeruzsálemi templomi papságtól elkülönült eretnek csoportra utalnak” – állítja a professzor.

Cargill szerint elképzelhető, hogy qumrani emberek írták a tekercsek egy részét, miközben más tekercseket is összegyűjtöttek, nyilván nem ők írták valamennyit. Kora alapján némelyik tekercs keletkezése jóval Qumran létezése előttre tehető. Egy szokatlan, rézből készült tekercset pedig i.e. 70 után helyezhettek el a barlangban, miután Qumrant már elhagyták.

Ha ez igaz, akkor a ruhadarabok egy része olyan emberektől származhat, akik nem Qumranban éltek. Ezek a textíliák kiváló minőségűek de mivel a Qumranban végzett régészeti ásatások során forgó orsó, illetve szövősúlyok létezésére kevés bizonyítékot találtak, a kutatócsoport nem tartja valószínűnek, hogy ezeket a helyszínen készítették. Ez arra is utalhat, hogy kevés nő élt Qumranban. „A szövés ugyan női és férfimunka egyaránt, de a fonál sodrását kizárólag nők végezték, és ennek nyomát nem találjuk Qumranban” – magyarázta Shamir.

Forrás: livescience