Postaládánk titkai

Forrás: Dreamstime

Az utóbbi években a kutatók különféle módon próbálták feltérképezni az elektronikus levelek alapján a személyes kapcsolatok hálóját, anélkül, hogy elolvasták volna a konkrét üzeneteket. A két fő tényező a megválaszolt és a törölt üzenetek mennyisége. Ha fél év alatt több mint 30 alkalommal küldünk egy másik személynek levelet, akkor ő minden bizonnyal a szociális hálónk szerves része.

A Northwestern Egyetem komplex rendszer elemzői, Brian Uzzi és Stefan Wuchty egy nemzetközi cég e-mail adatait felhasználva megkérte az ott dolgozókat, hogy készítsenek listát kapcsolataikról, mely tartalmazza barátaik, kollégáik és ismerőseik nevét. Ezután Uzzi és Wuchty megvizsgálták a küldött levelek mennyiségét, valamint a küldött és az érkezett válaszok időpontját.

Attól függően, hogy a kapott e-mailekre milyen gyorsan reagálunk, megállapítható, hogy kivel milyen közeli viszonyban vagyunk. A kapott adatok szerint barátaink üzeneteire válaszolunk a leggyorsabban, ismerőseinkére a legkésőbb, kollégáink leveleit pedig helyzettől függően kezeljük. Az időintervallumok elemzésének köszönhetően a kutatók előre meg tudták jósolni az alkalmazottak között fennálló személyes kapcsolatokat anélkül, hogy a teljes dolgozói állományt megvizsgálták volna.

Uzzi szerint egy személy barátai akár rangsorolhatóak is az alapján, hogy melyikük postaládájában jelenik meg leghamarabb a válaszlevél. A módszer által nyert eredmények sok reklámtársaság számára értékesek lehetnek, mivel így hirdetéseiket azokra a „baráti” csoportokra tudják fókuszálni, akik között az információ gyorsan terjed.

„Kortársaink gyakran befolyásolnak bennünket. Cselekvéseik és viselkedésük példaként szolgál számunkra, és úgy gondoljuk, hogy nekünk is ugyanazt kell tennünk. Ha a média tudja, hogy a kapcsolatok hogyan működnek, könnyen elérheti a célközönséget” – nyilatkozta Uzzi.

Az Illinois-i Egyetem informatikusa, Karrie Karahalios szerint a kutatás továbbfejleszthető, ha az e-maileken kívül egyéb kommunikációs csatornákat is figyelünk, mint például a Facebook, Twitter, vagy telefonhívások illetve személyes találkozások gyakoriságát.

Forrás: sciencemag