A nyomszakértő munkája

Fotó: dreamstime

A bűnügyi helyszínelők rögzítik a bűncselekmény helyszínén hátrahagyott emberi, állati vagy gépek, eszközök által keltett lenyomatokat. Ezeket gondosan zacskókba teszik, és később, ha a nyomozás során szükséges, átadják vizsgálatra az igazságügyi szakértőnek.

Szakterületek szerint megkülönböztetnek nyomtannal, kriminalisztikai írásszakértéssel, okmányokkal és ujjnyomokkal foglalkozókat, de a fegyver- és lőszervizsgálatra is külön szakértőket képeznek.
Leiner Norbert igazságügyi nyomszakértő közel hét éven át dolgozott helyszínelőként, majd átképezte magát nyomszakértővé. Szakterülete a nyomtan, amibe beletartozik minden emberi bőrfelület, testrész lenyomata az ujj kivételével. Ennek megfelelően vizsgál lábnyomokat, zárakat, lakatokat és állati nyomokat is, de tenyérnyomokat nem.

“A vizsgálatoknak két típusuk van. Egyik a diagnosztikai, ahol a nyomozó hatóság a helyszínen összegyűjtött nyomokból arra kíváncsi, hogy alkalmasak-e további vizsgálatra, és a szakértő meg tudja-e állapítani, hogy mi a nyomképző.
Például ha ‘jön egy lábnyom vizsgálatra’, megkérdezik, hogy meg tudom-e mondani, milyen típusú és milyen méretű lábbeli tartozik hozzá.
A másik kategória az összehasonlító szakértői vizsgálat. Erre akkor kerül sor, amikor a nyomozók több embert gyanúsítanak a bűncselekmény elkövetésével. A lehetséges elkövetők cipőjét lefoglalják – lehet több pár is -, és a helyszínen rögzített nyomokkal összehasonlítva kell megállapítanom, hogy kitől származik” – mondja a szakember.
A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél országosan összesen 16 fegyver-, írás-, okmány- és nyomszakértő dolgozik.

Egy konkrét ügyben, szó szerint lefülelték azokat a betörőket, akik több mint húsz lakást fosztottak ki a Dunántúlon. Az egyik helyszínen, egy pápai lakás ajtaján rögzített fülnyomat vált döntő bizonyítékká.
A homlok-, a fül- és ajaknyom mind-mind alkalmas egyedi azonosításra, nem csak az ujjlenyomatok – magyarázza Leiner Norbert. “Nincs két egyforma fül. Részeik mérete, sajátosságai és egymáshoz viszonyított helyzetük alapján különös ismertetőjeleket hordoznak. Speciális nyomrögzítő fólián három, a tett helyszínén rögzített fülnyom érkezett hozzám vizsgálatra, az egyik kapitányságról. Ezeket három különböző embertől – előzetesben lévő gyanúsítottaktól – levett mintákkal együtt küldték. Ez az összehasonlító vizsgálat kategóriájába tartozik, mert itt a nyomozók ‘látóterébe’ került lehetséges elkövetőkről volt szó. Minden kétséget kizáróan sikerült azonosítanom az elkövetőt. Egyébként a fül lenyomatából az illető más jellemzőire is következtetni tud a szakértő, így a magasság, a kor, a nem mellett az is kiderülhet, hogy bal vagy jobbkezes-e a fülnyom tulajdonosa”.

A fülnyomok területén azóta országos hírnevet szerzett nyomszakértő még elmeséli, hogy a tévésorozatokban bemutatott laborokhoz hasonló felszereltsége egyetlen magyar nyomszakértőnek sincs, itthon nagy leleményességre és a rengeteg gyakorlati tapasztalatukra hagyatkozhatnak.

Vámos Kamilla MTI/ hvk/ krp