Hozott, vagy vitt betegség?
Kolumbusz expedícióját sokat bírálják, amiért addig ismeretlen betegségeket vitt az Újvilágba, s ezzel tömegek halálát okozta. Egy új kutatás szerint azonban a kórokozók terjedése kétirányú lehetett.
Fotó: dreamstime.com
Az Óvilágban talált csontvázakkal foglalkozó, 54 tanulmány elemzése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szifilisz az Újvilágban alakult ki, nem nemi úton terjedő betegségként, s csak az után mutálódott közösüléssel átadott kórrá, hogy az 1490-es években Európába érkezett.
„Ez valószínűleg az egyik első eset, amikor európaiak az amerikai indiánoktól kaptak el valamilyen betegséget – mondja George Armelagos, az atlantai Emory Egyetem biológiai régésze. – Jó példa egy betegség globalizációjára.”
Az elmélet, amely szerint a szifilisz nyugatról keletre szelte át az Atlanti-óceánt, már évtizedek óta ismert, ám a szakemberek továbbra is sokat vitatkoznak a globálisan súlyos egészségügyi következményekkel járó betegség eredetéről. A vitában leggyakrabban felmerülő érvek egyike az, hogy az első dokumentált óvilági szifiliszjárvány 1495-ben tört ki Itáliában – nem sokkal Kolumbusz Európába való visszatérése után. Armelagos és mások arra is rámutatnak, hogy az 1492-t megelőző időszakból csak újvilági csontvázakon mutathatók ki a szifilisz nyomai – ezek közül a legkorábbi több mint 7000 éves.
Más kutatók szerint a szifiliszt okozó Treponema pallidum baktérium kis számban régóta jelen volt Európában, s az első járványt valamilyen ismeretlen ok váltotta ki.
Az egyértelmű válaszadást jócskán nehezíti, hogy a csontvázak kormeghatározása gyakran pontatlan, nincs szabványos, megbízható módszer a szifilisz posztumusz kimutatására, ráadásul más betegségek is hagyhatnak hasonló nyomokat – gödröcskéket és vastagodásokat – a csontokon.
Forrás: DiscoveryNews
A francia kórként is emlegetett betegségről, a Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatás eredményeiről a magazin 2011. januári számában olvashatnak cikket, Bujakór címmel.
Mivel foglalkozik valójában a kefekötő?
Kisebb időutazásba csöppenhet, aki betér a budapesti kefeüzletbe: itt még kézzel készül az ezernyi kefe- és ecsetfajta.
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Ezer éve elásott kincset találtak
Több mint 300 darab érmét tártak fel egy épülő atomreaktornál.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
