Csallóközi farsang

A felbári dőrék (adománygyűjtő szereplők) perselyébe kerül egy kis pénz.
Fotó: Fogas Ferenc/ parameter.sk

A dőrejárásnak napjainkban már csak néhány faluban van – itt is leginkább újjáélesztett – hagyománya. Somorja Tejfalu városrészben százévesnél régibb múltú a mára lényegében turistacsalogatóként szolgáló farsangi dőrejárás. A kisudvarnoki születésű Marczell Béla néprajzkutató gyűjtése alapján leírt szokás az idők során mindenütt módosult egy kicsit. A tréfás-szellemdús dőrejárás jobbára délelőtt 9 óra körül veszi kezdetét. Fontosabb szereplők s ténykedésük: festett arcú szereplő a menyasszony, vőlegény, vőfély (csallóköziesen vőfíny), és a bajszot viselő perselyes. A forgatagban barangoló, szerszámosládát cipelő álarcos drótosok vastárgyakat szögeznek a kapukra, úgymond bedrótozzák. A bolondok szánját szamár húzza, őt egy rojtos kendős, a szibériai sámánok álarcára hasonlító maszkos figura kíséri. A hosszú orrú, kopott ruhás zsidó álarcos a szimki. A pamacsot, szappanhabot, fakést vivő bolondborbélyok az óvatlan bámészkodók arcát bekenik, jelképesen borotválnak. A vörös ruhás ördögök vesszőfonatú korbácsa elől a gyerekek igyekeznek elslisszolni. A favázas gunnyó egy szalmakunyhóforma, amibe egy ifjú bújik, tetejére – jelképezendő a tél elmúltát – döglött varjút szokás rakni. A medvetáncoltatók az I. világháború előtt a Csallóközben is megjelenő román medvéseket mímelik: a medvét csalánzsákból kreált szalmabélésű medvemaszk jeleníti meg. A legfontosabbak, a minden házba bejutni igyekvő, némán játszó dőrék álarcát kizárólag férfiak ölthetik magukra. Ahová bejutnak, jó esetben élelmet kapnak, de néha lopnak is, mert ilyenkor szabad. Ráadásként, ha farsangkor nem volt a faluban menyegző, két vénleány (ők is férfiak) ördögi parancsra egy, a terméketlenséget szimbolizáló, csököt húzva vonul. A móka utcai befejezéseként a templomtéren az ördög meggyújtja a gunnyót, amiből persze addigra az emberke titkon kibújik. A „megölt” szimkit a kocsmába cipelve hosszasan élesztgetik, s amikor a szereplő ezt megunja, váratlan felpattan, mire a nép hangos kacajban tör ki, s kezdődhet a táncos mulatság, reggelig.

A dunaszerdahelyi járásbeli Csákány faluban pár éve felélesztették a farsang utolsó napján tartott asszonyfarsangot, ma ez a ”batyus banyabál”, ezen kizárólag a falu nőlakossága vehet részt korhatár nélkül, ilyenkor kényük-kedvük szerint ihatnak, mulathatnak.

Írta: Csibrányi Zoltán