20 éves az első e-mail melléklet
1992 márciusában 100 amerikai internetes "geek" - számítógépes megszállott – először kapott olyan e-mailt, melyhez két mellékletet is csatolt a küldő, Nathaniel Borenstein.
Fotó: dreamstime
Korábban is küldtek ugyan e-mail-mellékleteket, de azok javarészt használhatatlanok voltak, mert a címzettek nem tudták kinyitni őket – illetve csak akkor, ha a levelezőrendszerük megegyezett a küldőjével. A 20 évvel ezelőtti csatolmány viszont kompatibilis volt a legtöbb levelezőprogrammal.
Az első melléklet egy fotó volt, a második pedig a Let Me Call You Sweetheart című örökbecsű slágert tartalmazta.
Az első csatolmány egy Telephone Chords-kép volt, rajta négy IT-szakértőből álló alkalmi kvartett énekel. (Jobb szélen Nathaniel Borenstein, sárga kardigánban). Fotó: The Latest Gossip
Az e-mail küldője két évtizeddel később már szürke kardigánban fogadta a The New York Times munkatársát, és nevetve idézte fel az akkori időket. 1992-ben még különleges dolognak számított a csatolmány, 2012-ben pedig, minden egyes napon körülbelül egymilliárd MIME-melléklet (e-mail szabvány, amelyet Borenstein és társa, Ned Freed kidolgozott) közlekedik a világhálón.
Annak idején, többen is úgy vélekedtek, hogy amit a telekommunikációs óriás, Bellcore-nál dolgozó Borenstein művel, az a sávszélesség felelőtlen pazarlása.
Az emberek elképzelhetetlennek tartották, hogy a hagyományos postai út helyett jobb egy fényképet egy modem segítségével átküldeni. Akkor még nem láthatták, hogy idővel – a digitális fotózás térhódításával – szükségtelenné válik a képek digitalizálása, vagy hogy a modemek helyébe a szélessávú internet lép.
Borenstein a kompatibilis csatolmány kidolgozásakor nem egyetlen megoldásra törekedett: száz „geeknek” kellett egyetértésre jutnia a kialakításában. Egyetlen dologban azonban nem tudtak közös nevezőre jutni: Minek is nevezzék a technológiát? Borenstein még ma is utálja az attachment elnevezést, hiszen eredetileg nem akarta, hogy ezek önálló elemek legyenek. Szerette volna beágyazni a képeket és az auditív tartalmakat magába a levél törzsébe. Végül meggyőzte ugyan magát, de egyik komoly hibájaként tartja számon, hogy annak idején nem különböztette meg elég markánsan a kétféle modellt. Ennek következtében ha valaki ma egy képet illeszt egy levéltörzsbe, és azt Macről küldi el, még mindig sok PC-n jelenik majd meg mellékletszimbólumként. Ezt Borenstein a második legkínosabb hibájaként tartja számon.
Az első csatolmány küldője nem hisz az e-mail megszűnésében, ugyanakkor azt elismeri, hogy a nagy levelezőlistás forgalom átterelődhet a közösségi oldalakra. Igen komoly, az e-mail létjogosultságát kétségbevonhatatlanná tévő adat, hogy becslések szerint, ma az üzleti jellegű adatok 85 százalékát e-mail formájában (főleg attachmentekben) raktározzák a világ szerverei. A spamek, a kéretlen reklámlevelek elleni küzdelemre is van elképzelése: szerinte a probléma megoldására alkalmas lehetne egy olyan mikrofizetési rendszer, amely lehetővé tenné a reklámüzenetek címzettjei számára, hogy bírsággal sújtsák azokat, akik elárasztják a postaládáikat.
Forrás: MTI/ pvj / krp