3000 éves szentélyeket tártak fel Izraelben

Fotó: Hebrew University of Jerusalem

A háromezer éves  Elah-erőd (mai nevén Hirbet Kejjafa) feltárásait 2007-ben kezdték el a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei Joszef Garfinkel professzor irányításával, akik nyaranta hat héten át végeztek ásatásokat. Az eddigi eredményeket az ásatásvezető régész könyvben összegezte, amely Dávid király nyomában az Elah-völgyben címmel látott napvilágot  – olvasható a ScienceDaily és a LiveScience tudományos hírportálokon.

Az ősi település a Júdeai Királyság határán épült, szemben egy filiszteus településsel, Gáttal, amelyet Góliát szülővárosának tartanak. A júdeai határvárost többtonnás sziklákból épített fal védte az ellenségtől. Az Oxfordi Egyetemen elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a település Kr.e. 1020 és 980 között létezett, majd lerombolták.

Az ásatások során a régészek rengeteg kerámiaedényt, kő- és fémszerszámot tártak fel, de bőséggel kerültek elő művészeti alkotások és kultikus tárgyak is. Feltártak három nagyméretű helyiséget – ezek szentélyként szolgáltak és egy nagyobb épületkomplexum részei voltak. Itt egyebek közt két bazaltból faragott oltár, két italáldozatra szolgáló kerámiaedény került elő.

A szentélyek Dávid király korának építészeti stílusjegyeit viselik magukon. Hiányoznak az ember- és állatábrázolások, amelyeket tilt a judaizmus.
A településen kerültek elő birka-, szarvasmarha-, valamint kecskecsontok, ám egyetlen sertéscsontot sem találtak. A kánaánita, vagy filiszteus településeken előkerülő csontok 20 százaléka viszont sertéstől származik.
„A leletek tanúsága szerint a város lakói két ószövetségi tilalmat tartottak be – tartózkodtak a képi ábrázolástól és a sertéshús fogyasztásától, ez a vallásgyakorlat különbözik a kánaánitákétől és a filiszteusokétől”  – hangsúlyozta közleményben Garfinkel professzor.
Mivel a szentélyeket 30-40 évvel Salamon király templomának építése előtt emelték Jeruzsálemben, így a Dávid király idejében való vallásgyakorlat első tárgyi bizonyítékának számítanak.

Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem professzora, aki Gát városának feltárásait irányítja, némi szkepticizmussal fogadta a bejelentést, mivel szerinte nem elég meggyőzőek a bizonyítékok arra, hogy valóban izraeliek lakták-e a települést.”Minden kétséget kizáróan nagyon fontos helyszín, ám egyelőre nem tudjuk, hogy milyen településről van szó” – emelte ki Aren Maeir.

Forrás: MTI