Magyarpolány – ahol hagyomány a hagyomány
A Bakonyban, a Polányi Hosszúhegy és a Kálvária-hegy közti völgyben bújik meg Magyarpolány. Számos turistaútvonal fut itt össze, hiszen a település kálváriája, védett épületei és rendezvényei messze földön híresek. Innen lehet például eljutni a farkasgyepűi Pisztrángos-tóhoz, de a borsodpusztai Csurgó-kút is kellemes séta.
Magyarpolányt 1990 óta a Nemzeti Örökség részeként tartják számon, a falu nemzetközi hírű nevezetessége az Európai Nostra Díjjal is jutalmazott Petőfi utca, ami közel száz, az 1900-as évek legelején épült – műemléki védelem alatt álló – épületével a régi faluszerkezetet idézi. A kitüntetett utcát a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes, oszlopos, kettő-négy osztatú (helyiségű) hosszú kőházak alkotják.
Az egyik ilyen épületben alakították ki a Tájházat, amely ma helyi múzeumként és alkotóházként is működik. A település polgármestere elmondta: „A Tájház és Alkotóház állami tulajdon, de a falu kezeli 1992-es létrejötte óta.” Polt Rita kifejtette: „Ez egy többfunkciós épület. Kulcsos házként működik, de kerámia- és kovácsműhely, valamint pajtaszínház és döngölt padlós bemutató szoba is látogatható benne. Van ugyanis egy – térségi feladatokat ellátó – ezerfős művészeti iskolánk, az Alkotóház pedig az intézmény székhelye is egyben. A Polányi Pünkösdi Ünnepségen itt idén is művészeti fesztivált rendeznek kiállítással, néptánc-bemutatókkal.”
A Petőfi utca többi épülete mind magántulajdonban lévő lakóház, melyeknek átalakításait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felügyeli. A környékbeli településeken egyébként gyakoriak az ilyen típusú házak, máshol azonban összefüggő utcasor nem maradt épen.
Írta és fényképezte: Mozer Mária
A polányi passióról a National Geographic Magyarország magazin 2010. májusi számában jelent meg Szigethy András írása, Korniss Péter fotóival.