Magyarok a Mount Everesten
Tíz évvel ezelőtt, 2002. május 25-én ért fel az első magyar, Erőss Zsolt a világ legmagasabb pontjára, a Kína és Nepál határán lévő, 8848 (legújabb mérések szerint 8850) méter magas Mount Everestre.
Fotó: dreamstime
A Himalája központi vonulatában magasodó Csomolungmát (tibeti nyelven a ‘Föld istenanyja) Erőss Zsoltot csaknem napra pontosan öt évvel később követte Jelinkó Attila amatőr hegymászó. Három évvel ezelőtt pedig Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is sikerült a csúcs meghódítása.
A Mount Everest elnevezést 1865-ban Andrew Waught, az Indiai Topográfiai Hivatal vezetője adta, Sir George Everest (1790-1866) brit földrajztudós tiszteletére. A Brit Kelet-indiai Társaság főfelügyelője és földmérőjeként, Everest végezte el Jáva és India geodéziai háromszögelését, ezzel lehetővé téve a feltérképezésüket.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikk: Nepál újraméreti a Mount Everestet
Már 4000 éve is létezett állami bürokrácia
Több száz agyagtáblát tartalmazó ókori levéltárat tártak fel Irakban.
Ritka viking ékszert találtak egy mocsárban
A lelet kiváló állapotban maradt fenn az oxigénszegény környezetnek köszönhetően.
Emberek által elejtett mamutokat találtak
A kutatók egy ausztriai lelőhelyen végeztek újabb feltárást.
Szomorú leletek árulkodnak az ókori bányászat kegyetlenségéről
Tárgyi bizonyítékok igazolják, hogy az I. Ptolemaiosz idején folyó aranybányászat komoly emberi áldozatokkal járt.
Feldarabolt holttesteket rejtett az ősi tömegsír
A kutatók szerint a rögtönzött tömegsírban az ázsiai hunok áldozatait temették el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
