Sok szemetet szedtek az önkéntesek!

Budapest XVI. kerületében, Cinkotán egy rendkívül elhanyagolt területet tisztítottak meg az önkéntesek.

Fotó: teszedd.hu

Az MTI-nek a részleteket értékelve elmondta, hogy több mint 120 ezren regisztráltak az akcióban, de végül is többen mentek el szemetet gyűjteni, saját környezetüket takarítani, országszerte. Összesen, mintegy 3-5 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a résztvevők, több mint 1500 helyszínen társadalmi rangtól és politikai hovatartozástól függetlenül. Az akció így egyesítette az embereket a tekintetben, hogy mindnyájan hajlandók voltak dolgozni azért, hogy az ország szebb és tisztább legyen. Az államtitkár utalt arra is, hogy információi szerint sok olyan hely van, ahol tavaly megtisztították a környezetet, és az idén már nem volt „szemétprobléma”.
Példaként említette, hogy a XVII. kerületben a múlt évben „kitakarított” Merzse-mocsár térségét a helyieknek sikerült tisztán tartaniuk az utóbbi egy évben. Az államtitkár szerint a szemetelés helyfüggő is, például a belvárosi Erzsébet téren a cigarettacsikkeket és az eldobott palackokat kellett összegyűjteni, a Rákosmentén pedig építési törmeléket és háztartási hulladékot kellett eltakarítani.

Az államtitkár ezen tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy utasítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetőjét: hozzon létre a probléma megoldására egy céget, amelynek legalább 51 százaléka állami tulajdonban van, 49 százaléka magántulajdon lehet. A cég feladata az lenne, hogy Budapest térségében a bontási törmelék gyűjtését állami monopóliumként kezelje. Ez az állami tulajdonú cég a termékdíjból fizetne a bontási törmelék minden kilogrammja után, de többet fizetne, mint amennyit most ezért a bontási törmelékért a piacon kapni lehet. Innentől kezdve senki nem vinné az építési törmeléket például elhagyott homokbányákba, mert az jó pénzt érne, így nem lenne érdemes illegálisan lerakni azt. Illés Zoltán szerint ezzel esetleg az is elérhető lesz, hogy a korábban lerakott építési törmeléket felszedjék, mivel az pénzt ér.
A jogszabály pedig előírná, hogy az autópálya alapjába kavics helyett, minimum 30 százalékig, építési törmeléket kell tenni.

Illés Zoltán beszélt az Országgyűlés elfogadására váró, hulladéktörvényről is. Ezzel kapcsolatban elmondta: a cél, hogy ne keletkezzen hulladék, szemét, ha pedig keletkezik, akkor az anyagában újrahasznosítható legyen, azaz papírból papírt, műanyagból pedig újra műanyagot készítsenek. Emellett a törvény bevezeti a lerakási járulékot, ami azt jelenti, hogy a szeméttel foglalkozó cégeknek nem éri majd meg lerakni, így kényszerítve lesznek ezek a vállalkozások, hogy az előválogatás irányába mozdítsák el technológiai folyamataikat. Mindez várhatóan lökést ad majd a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek is, de nem a most ismert hulladékszigeteken, hanem házról házra fogják így gyűjteni a hulladékot.
Ezzel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy a továbbiakban Magyarországon semmiféle szemétégető – vagy pirolizáló – mű megépítésére nem adnak engedélyt, mert ha szemétégető-kapacitásokat hoz létre az ország, külföldről is ide jön a szemét, és az unióban nem támogatják a szemét szabad áramlását. A Magyarországnál fejlettebb országokban jelenleg ez a szolgáltatás drágább. Emellett az Országgyűlés előtt lévő törvény szerint hulladékgyűjtési közszolgáltatást csak olyan cég végezhetne 2013. január 1-je után, amelyben legalább 51 százalék állami vagy önkormányzati tulajdon van.

Forrás: MTI