A legkorábbi ivari kétalakúság a bogaraknál
A ma élő bogarak esetében elég gyakori a szexuális dimorfizmus, vagyis hogy a hím és a nőstény példányok külsőleg feltűnően különböznek.
Anotylus archaicus (Liaoning, Kína, korai Kréta)
Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum
A fosszilis leletekben azonban ilyenek szinte alig dokumentálhatóak, annak ellenére, hogy igen sok bogár fosszilis maradványát találták meg, már a Perm időszak elejétől (280 millió évvel ezelőttől).
Épp ezért kiemelkedő jelentőségű egy most leírt új faj a kínai Liaoning tartományban talált Yixian leletegyüttesből, mely a korai Kréta időszakból származik, mintegy 140 millió évesre becsülik. Makranczy György, a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének kutatója jött rá, hogy a fosszilis leletegyüttes példányai azért különböznek, mert hím és nőstény példányok. Megállapítását azzal bizonyította, hogy Közép- és Dél-Amerikában ma is élnek olyan fajok, amelyeknél a hímek előtorának elülső szögletei feltűnően előrenyúlnak. A most Anotylus archaicus névre keresztelt fosszília feltehetően közeli rokona a tavaly szintén Makranczy György által leírt négy jelenkori fajnak, melyek egyike az Anotylus deboeri. Ez utóbbi ugyanazzal a típusú kétalakúsággal rendelkezik, és ez a módosulás sem volt még eddig ismert.
Anotylus deboeri (Panama) jól fejlett hím
Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum
Sok esetben megfigyelték már, hogy a jelenkori rokonok és a fosszilis leletek elterjedése igen nagy térbeli eltérést mutat, utalva ezzel a kontinensek mozgására (a Kréta korban különösen intenzív volt) és az éghajlati zónák eltolódására is.
Rendkívülinek mondható egy ilyen korú leletnél, hogy a fosszilis faj minden látható részletében, még az egyébként ritkán megfigyelhető (az előtor hátulsó szegélye által rendszerint takart) pajzsocska rajzolatában is viseli a jelenkori Anotylus genusz bélyegeit. Azonban amíg a mostani legnagyobb faj 6 mm, a fosszília testhossza meghaladja a 10 mm-t, az ilyen „óriások” is jellemzőek a földtörténet középkorára.
Forrás: ng.24.hu