A pannóniai római hadsereg mindennapjai

Fotó: dreamstime

Mint kifejtette, Róma egész fejlődése „katonai történetre” épült. A kezdeti kis városállam létét folyamatosan fenyegették az ellenséges népek. Róma ebből a fenyegetett létből csak úgy tudott kilépni, ha folyamatosan védekezésre, a helyzet stabilizációjára, majd a biztosított pozícióból kitörésre rendezkedett be. „Ezek voltak a mozgatórugói annak, hogy a kis városállamból néhány évszázad alatt az egész Mediterrán térség nagyhatalma lett” – magyarázta a tudós.
Ezután Róma a provinciák irányába terjeszkedett, ami nem lett volna lehetséges, évszázadokon keresztül, egy erőteljes, fegyelmezett, a hagyományait őrző hadsereg nélkül. A Kr. u. 3-4. században, válaszul az új kihívásokra, a római hadsereg a különböző népek, törzsek taktikájához próbált alkalmazkodni. Ekkor jelentős változáson ment át a fegyverzet, megváltozott a taktika , ahogy a hadsereg szerkezete is, amelyet határvédő és belső mozgó egységekre osztottak fel.
A római hadsereg a Kr. u. 1. század közepén jutott el Pannóniába. Ezt a területet a barbár törzsek  folyamatosan veszélyeztették, emiatt különösen fontos védőbástyája volt a birodalomnak. A pannóniai katonaság erejét mi sem jellemezte jobban, mint hogy támogatásukkal a császári cím sorsa is eldőlhetett, és számos pannóniai katona fordult meg a császári testőrség soraiban.
„Arról is van adatunk, hogy a 276-282 között uralkodó Probus császár a katonaságot szőlőtelepítésre vezényelte ki. A legionáriusok ezen annyira felháborodtak, hogy megölték az uralkodót.

A Hadtörténeti Múzeum, 2012. június 15-én nyílt, Miles in armis – Katona a seregben  című kiállításán bemutatja a katonaság pannóniai jelenlétét a hadsereg felépítésétől kezdve a mindennapokon át a leszerelt katonák, veteránok letelepedéséig a provinciában” – ismertette Borhy László.

Forrás: MTI