Eredetvédelmet kapott a szőregi rózsatő

Fotó: Szabó-Baráth Díszfaiskola

Széll Imre, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy évente 4-5 millió rózsatövet termesztenek az öt Tisza-Maros-szögi településen, Szeged-Szőreg mellett Deszken, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Kübekházán. Egy hektáron 70-80 ezer rózsatő nő, és mivel kétéves kultúráról van szó, egy-egy évben összesen 120 hektáron nevelnek vad-, illetve nemes rózsát. A rózsatermesztésre használt terület nagysága ennél lényegesen nagyobb, mivel a megfelelő minőség eléréséhez egy adott parcellába csak négy-öt évente lehet rózsát ültetni.

A Tisza-Maros-szögben megtermelt rózsatövek több mint 90 százalékát exportálják Nagy-Britanniától Oroszországig, Norvégiától Libanonig. A rózsatövek ára a fajtától függ, s attól, hogy szabad termesztésű vagy a nemesítők licencével védett rózsáról van-e szó. Az elnök elmondta, a kedvezőbb árú, szabad termesztésű rózsatöveket a nagy áruházláncok elsősorban vevőcsalogatóként használják, a licencdíj miatt drágább rózsafajtáknál azonban előfordul, hogy a polcár négy-ötszöröse a termelői árnak.

Szőregi rózsatő Szegeden a múzeumkertben     

Fotó: Illés Tibor/ szegedma.hu

A magyar rózsafajtával együtt kapott védettséget az olasz Squacquerone di Romagna sajt, a dán Vadehavslam bárányszelet és a szlovén Kraski zasnik szárított disznóhús. A mostani döntéssel ezer fölé emelkedett az európai oltalommal rendelkező védett nevű és földrajzi eredetű mezőgazdasági és élelmiszertermékek száma.

Forrás: MTI

A “viragok királynőjéről” a National Geographic Magyarország magazin 2012. júniusi számában olvashat írást, Világok viraga címmel.