Menő cuccok hulladékból

A „Kreatív Tér” tele van műanyag zacskókkal, üres tejes- és narancsleves dobozokkal, cérnával, varrógéppel, ollókkal, és száz más munkaeszközzel, kényelmes párnákkal, kézzel rajzolt „Ki mit vár a tábortól?” plakátokkal. A második emeleten a WC-s, fürdős hálószobák most üresek, az elsőn egy francia srác keveri a zenét laptopjáról. A földszinten az ebéd romjait takarítják el az önkéntesek, de vannak, akik még a kerti asztaloknál beszélgetnek. Néhány méterre, a kerítésen túl két tehén, néhány ló és egy kutya hallgatózik. A téma a másnapi megmérettetés: a fiatalok Balassagyarmatra készülnek, hogy iskolásoknak tartsanak workshopokat a kreatív újrahasznosításról. Előző nap rengeteg ötletet dobtak be a közösbe, a legjobbakat össze is hozták délután. Döbbenetes volt. Láttam parafadugókból épült, zacskóba húzott, kézfej alakú úszó sörtartót (tényleg működik!), műanyag poharakból és söröskupakokból gyártott ütőshangszert, és tojástartó-hamutartót is. A lányokból álló team festett befőttesüvegekből tolltartó-váza-gyertyatartó installációt állított össze. Egy brazil fiú csapatával egy korábban kidobásra ítélt esernyőből és kávészacskókból napkemencét eszkábált. A bemutatón dörgő taps és nevetés fogadta az ügyes, színes találmányokat.

A balassagyarmati általános iskolában és a művelődési házban ennyi idejük persze nem volt, de még a kétszer másfél óra alatt is több tucat söröskupak-fülbevalót, pénztárcát, táskát vasaltak-ragasztottak össze kicsik és nagyok együtt.

A workshopon hatalmas a nyüzsgés, ketten ollóért állnak sorba, pedig húsz darabot már kiosztottak az asztalokra. Három lány felváltva kupakokat kalapál laposra, hogy abból fülbevalót, karkötőt vagy szélcsengőt csinálhasson. Az egyik táborlakó saját készítésű labdákkal tanít zsonglőrködni néhány gyereket. Kint szakad az eső. Én két pénztárcának való Tetra Pak dobozt vágtam-hajtogattam, majd tűztem össze. Simán sikerül elsőre, egy román fiú minden mozdulatomat lelkesen kommentálja (angolul, mint mindenki a táborban), és segít, ha elakadtam.. Mindenki egyszerre résztvevő és koordinátor: egy igazi csapatot hoztak össze egy hét alatt. 

Apropó, a szervezők!. Barka és Sipi – az ő bábáskodásuk alatt született éppen egy évvel ezelőtt a Re:create it! Korábban ők is résztvevők voltak a tizenöt éve alakult Egyesek Ifjúsági Egyesület nemzetközi személyiségfejlesztő, kommunikációs, csapatépítő képzésein. Aztán írtak egy saját uniós pályázatot. A személyiségfejlesztés, csapatépítés és a kreativitás fejlesztésének eszközeként a kreatív újrahasznosítást választották. Akik bekerülnek a programba, minimális önköltséggel vehetnek részt a táborban. Napi három étkezés, szállás, és 70 százalékos útiköltség-engedmény jár minden önkéntesnek. És persze – a hulladék mellett –, nagy halom eszköz, végtelen türelem és barátságos környezet, fél kilométerre a világörökség részétől, a hollókői Ófalutól.

Nehezen búcsúzkodunk, visszamennék még az utolsó pár napra. Jövőre tuti, hogy benevezek. Stoppal jöttem vissza Budapestre. A második fuvaromra este tízig vártam egy benzinkútnál. Végül egy családapa hozott el, bár nem szokott stopposokat fölvenni. Az egyik pénztárcát, a tejesdobozosat, örömmel fogadta el, mikor kitett a városban.

Írta és fényképezte: Ács Dániel