Kóbor kutyák India utcáin

Fotó: msnbc.com

A hatéves Dípak Kumárnak egy hosszú sebhely húzódik a hátán, egy dühös kutya a kunyhójukban támadta meg. „Nagy nehezen sikerült bezárnunk a telep kapuit, és végül agyonvertük az állatot” – mesélte Dípak apja, Radzsinder.

A világon egyetlen országban sincs annyi kóbor kutya, mint Indiában, és egyetlen ország sem szenved annyit tőlük.A szabadon kószáló kutyák száma több tízmillió, és évente emberek millióit marják meg, köztük rengeteg gyereket. Becslések szerint 20 ezer ember hal meg évente az országban veszettségben. Kóbor kutyák falkái ólálkodnak a parkokban, lesben állnak az útkereszteződésekben. A kocogók bambuszbotokkal indulnak el, hogy el tudják kergetni őket, a biciklisek pedig kövekkel tömik tele a zsebeiket, hogy legyen mivel megdobálniuk üldözőiket. Ha valaki utcai kutyasétáltatásra vállalkozik, az olyan, mintha cápáktól hemzsegő vízben úszna.

Egy 2001-es törvény megtiltotta a kutyák megölését, ennek következtében a kóbor állatok annyira elszaporodtak, hogy miattuk mára az ország egész területén aggasztó helyzet alakult ki. Mumbaiban, ahol tavaly több mint 80 ezer embert haraptak meg, a kormány kutyaszámlálást tervez – motorosok erednek a kóbor kutyák nyomába, és festékkel megjelölik őket, hogy tudják, melyiket vették már számba, és melyiket nem. A pandzsábi törvényhozás – miután az államban tavaly több mint 15 ezer embert martak meg kóbor ebek – júniusban azt javasolta, hogy küldjék a kutyákat Kínába, ahol néha megeszik őket. Újdelhiben nemrég intenzív sterilizálási kampányt jelentettek be.

Fotó: kalkhatta.blogspot

„India ősidők óta a veszett kutyák központjának számít: nagyon valószínű, hogy a valaha veszettséggel megfertőzött első kutya indiai volt” – fejtette ki a The New York Timesnak Charles Rupprecht, az atlantai járványügyi központ veszettségprogramjának a vezetője. A veszettségbe belehalók 99 százalékának végzetét kutyaharapás okozza.

A veszettség kezelése nagy kihívást jelent a szubkontinensen, mert az indiai kutyákat ősi kapcsolat fűzi az emberekhez. „A legelterjedtebb fajta, a páriakutya valószínűleg Kínából került az országba – mondta Peter Savolainen, a stockholmi Királyi Műszaki Egyetem fejlődésgenetikusa. – A hegyes fülű, ék alakú fejformájú, hátára kunkorodó farkú pária megjelenésében hasonlít más történelem előtti kutyafajtákhoz, mint amilyen például az ausztráliai dingó.”
John Bradshaw, a nagy-britanniai Bristoli Egyetem Antrozoológiai Intézetének igazgatója szerint a kutyák viszonya az emberhez évezredekig olyan volt, mint a pilótahalé a cápához. „A kutyák valaha dögevők voltak, és inkább csak ődöngtek az ember körül, mintsem hogy másként hasznosak lettek volna” – magyarázta a szakember.
Míg ez a fajta kapcsolat a fejlett világban nagyrészt kiveszett, Indiában, ahol a kóbor kutyák a mindenütt megtalálható hulladékot eszik, még mindig meghatározó. A kutyák egy részét azonban etetik és nyakörvvel is ellátják azok, akik őrzőnek és társnak – még ha távoli társnak is – tekintik őket.
Rádhej S. Sárma, az Indiai Állatorvosok Szövetségének az elnöke szerint „nagyon nehéz itt kutyát sétáltatni az utcai állatok támadásai miatt”.
Ennek ellenére India gyarapodó középosztálya kezdi átvenni a nyugati kutyatartási szokásokat. Fajtatiszta kutyákat vásárolnak, és az otthonaiban tartják őket. Sok törzskönyvezett kutya végzi azonban az utcán, részben azért, mert sikertelen tenyésztők szabadulni akarnak tőlük, részben pedig azért, mert tulajdonosaik belefáradnak a kutyatartási tevékenységbe.

Fotó: occupy for animals

A kóbor kutyák kullancsokat és más élősködőket terjesztenek. Az állatvédők azonban hevesen tiltakoznak elaltatásuk ellen, és többen arra figyelmeztetnek, hogy ha úgy csökkentik a kóbor kutyák számát, hogy közben nem tesznek semmit a rengeteg felhalmozódott szeméttel, akkor a kutyák helyét a patkányok veszik át.
„Az első dolog, amit a kóbor kutyák számának csökkentéséért tenni kell, a jobb szemétkezelés. A második pedig, az állatok ivartalanítása és oltása” – magyarázta Árpán Sárma, az Indiai Állatvédő Szervezetek Szövetségének elnöke.

„Az emberek, főleg a szegény körzetekben lakók igazából nem akarják, hogy eltakarítsuk a kóbor kutyákat – hangsúlyozta Jack Reece dzsájpúri állatorvos. – Vannak azonban olyan helyek, leginkább a muzulmánok által lakottak, ahová nem engedik vissza őket. Előfordult, hogy dühös fiatal emberek tömege vett körül, és azt kiabálták, hogy ott nem engedhetek szabadon kutyákat, pedig két nappal korábban ott fogtuk be őket.”

Több mint egy tucat megkérdezett szakértő mondta azt, hogy a kóbor kutyák okozta gondok csak nőni fognak, amíg egy kutyáknak kifejlesztett, jelenleg laboratóriumi kipróbálás alatt álló fogamzásgátló oltás széles körben el nem terjed, és olcsó nem lesz. Rosario Menezes goai gyermekgyógyász szerint India azonban nem várhat addig, amíg ez bekövetkezik: a kutyákat el kell takarítani az utcákról akkor is, ha az csak az elaltatásuk árán lehetséges. „Azt szeretném, hogy az emberek nyugodtan sétálhassanak az utcákon, és ne kelljen attól félniük, hogy kutyafalkák támadják meg őket.”

Forrás: MTI