Megismertetni a fekete kontinens életét

Szenegáli nők a 2012-es elnökválasztáson
Fotó: dreamstime

Az első hatás Angliában érte, ahol ösztöndíjasként nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Leicesteri Egyetemen. Politikai tanulmányokat folytatott, köztük a fejlődő világ problémái érdekelték, 2000-ben egy hónapot töltött Tanzániában, majd Egyiptomban.

Ez alatt az idő alatt olyan hatások érték, melyektől azóta sem tud szabadulni, ahogy Széchenyi Zsigmond is megfogalmazta: létezik egy „Afrika-vírus”.
“Ez pozitív erő, amely megragad, és nem enged más irányba tekinteni. Mindig visszavágysz oda, álmaidban ott jársz. Különös illatvilág, harsogó színek kavalkádja, egy magába szippantó közeg, amelyben az emberek mosolyognak a sok tragédia és szenvedés mellett is – mondja Tarrósy István.

Hazatérve belevetette magát a földrészt anulmányozásába, kutattta milyen történelmi, társadalmi, gazdasági okai vannak mindannak, ami Afrikában tetten érhető. Valóban igaz-e, hogy más az emberi összetartó erő, erősebb, mint a miénk. Elhatározta, hogy oktatással, a fotózás segítségével közelebb hozzza az itthoniaknak az afrikai valóságot. Már a hat évfolyamot is megérte az általa alapított és szerkesztett Afrika Tanulmányok folyóirat, mely ezt a célt remekül szolgálja.

Közreműködésével jöt létre a Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszékének részeként működő, Magyarország egyetlen Afrika Kutatóközpontja. “Szeretnénk az afrikai témákat hitelesen megmutatni az érdeklődőknek, legyen bármilyen az orientációjuk, foglalkozásuk. A világ figyelemmel kíséri Afrikát, túl a nagy- és középhatalmi aspirációk összeütközésein egyre többen foglalkoznak ezzel a földrésszel. Kína mellett Törökország is rendezett nemrég nagyszabású Afrika-konferenciát: meghívták az összes afrikai állam képviselőjét Isztambulba, de Oroszország is újrahangolta Afrika-stratégiáját.

Létezik egy több éve tartó, trópusi medicinára fókuszáló orvosprogram, amelyet Ternák Gábor professzorral együtt dolgoztak ki, és a neves infektológus gyakorlati közreműködésével vált sikeressé. Nemcsak Magyarországon egyedülálló ez a tevékenység, de a világban is mindössze három ilyen képzés van. A kibővített programban fiatal orvosok, pécsi orvostanhallgatók és a honvédség kötelékében szolgáló szakemberek is dolgoznak. Ők egymást váltva meghatározott időre mennek Eldoret (Kenya) városába gyógyítani, tanulni, helyi tapasztalatot szerezni. A trópusi medicina kutatásában szerzett gyakorlati tapasztalatokkal a pécsi egyetem – az eldoreti kórházzal kötött szerződése révén is – hozzájárul a gyógyításhoz és a kutatáshoz.

Tarrósy István tájékoztatása szerint most ősztől indul a pécsi Politikai Tanulmányok Tanszéken a nemzetközi tanulmányok szak, amelyen markáns vonulat lesz a globális világ és Európa viszonya, de jelentős szerepet kaphat a jövőben Afrika is. Átfogó programról van szó, hat kar (orvosi, jogi, közgazdasági, felnőttképzési, természettudományos, bölcsészettudományi) együttműködésével.

Ötven fiatal jött el az orientációra, az egyik legnépesebb új szaknak ígérkezik.
“Egyetemi oktatóként igyekszem felhívni a hallgatók figyelmét a globális világ változásaira. Kínai, amerikai, európai kutatóközpontokkal igyekszünk együttműködni. Közös projektek készülnek, bevonnak minket a kutatásaikba. Magyarországnak nemzetgazdasági érdeke lehet, hogy egyre jobban részt vegyen afrikai programokban – nagyon jók a magyar termékekről kialakított előképek. A sok ezer diák, aki nálunk diplomázott még a rendszerváltás előtti évtizedekben, erős kapocs lehet, és ők segíthetnek akár diplomáciai pozicionálásunkban is” – hangsúlyozta az adjunktus.

Forrás: MTI /Hárságyi Margit