Békés együttélés a Karmel-hegyen?
A neandervölgyi és a korai modern ember békésen megfért egymás mellett Izrael mai területének északi részén.
Fotó: wustl.edu
A Karmel-hegyi mészkőbarlangokban, melyek idén kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, mindkét korai emberfajhoz társítható kőbaltákat és nyílhegyeket találtak a régészek – olvasható a Medical Daily hírportálon. A kutatók egyetlen olyan csontleletet sem találtak, melyen halálos sebesülés nyomai lettek volna. Ez arról tanúskodik, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens békésen élt egymás mellett a Földközi-tenger partján húzódó hegylánc barlangjaiban. Mi több, a tudósok szerint a neandervölgyi ember sokkal „kifinomultabb” volt, mint eddig feltételezték.
Daniel Kaufman, a helyszínen dolgozó régészek egyike felhívta a figyelmet arra, hogy szertartás keretében helyezték végső nyugalomba halottaikat, és fejlett eszközkészítési technikával rendelkeztek. Az izraeli régész meggyőződése szerint sokkal valószínűbb, hogy békés úton, történt a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens genetikai „keveredése”.
A vizsgálatok kimutatták ugyanis, hogy a Homo sapiens génállományának 1-4 százalékát a neandervölgyi embertől örökölte, mely sok százezer éven át uralta Eurázsiát, mígnem 28 ezer évvel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt a Föld színéről. Régóta folynak viták arról, hogy a genetikai „keveredés” erőszak eredménye volt-e, a folyamatosan hadakozó két népesség csoportjai között. Daniel Kaufman szerint ha volt keveredés, akkor ez a Karmel-hegyen történt.
Forrás: MTI