Az élethű neandervölgyi ember

Fotó: BBC

A munka alapjául egy férficsontváz szolgált, amelyet 1909-ben Franciaországban, a La Ferrassie-barlangban tártak fel több neandervölgyi ember földi maradványaival egyetemben. A La Ferrassie 1 névre keresztelt csontváz egy felnőtt férfié. Koponyája a valaha talált legnagyobb és legteljesebb neandervölgyi-koponya. A lábszár- és lábfejcsontok megtalálása rendkívüli fontossággal bírt, hiszen korábbi feltételezésekkel szemben bizonyította, hogy a neandervölgyi ember felegyenesedve járt.
A hiányzó bordákat, szegycsontot, csigolyákat a korai emberfélék rekonstruálására szakosodott Deák Viktor, magyar származású amerikai paleoművész egy másik neandervölgyi-csontváz segítségével pótolta, melyet 1982-ben Izraelben, a Kebara-barlangban fedeztek fel. Az ily módon kipótolt La Ferrassie1 Buckinghambe, a Crawley Creatures nevű céghez került, ahol a csontvázat izomzatba „öltöztették”. A csontok mérete és „textúrája” ugyanis sokat elárul, hogy milyen izomzattal rendelkezhetett egykori tulajdonosa.

„A csontokon lévő masszív tapadási pontokból következtettünk a neandervölgyi ember robusztus izomzatára” – magyarázta a munkálatokat irányító Jez Gibson-Harris.
A csontváz sokat elárult a neandervölgyi emberek küzdelmes életéről is. A La Ferrassie1 felső végtagjai aszimmetrikusak, a jobb karja jóval erősebb volt, mint a bal. Colin Shaw, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki a neandervölgyi felkarcsontjait vizsgálta, rámutat, hogy mekkora erőkifejtést kívánt hajítódárdával vadászni vagy az olyan álladó tevékenység, mint a bőrök kikészítése.

La Ferrassie1 fogazata javarészt fennmaradt, ennek köszönhetően Deák Viktor és Alice Roberts professzor rekonstruálhatták a neandervölgyi férfi arcát.
A fogaknák Az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezéseknél ezermilliárdszor nagyobb teljesítményű röntgen segítségével kimutathatják a fogak napi növekedési rátáját. Az olyan összehasonlító kutatásokból pedig, a fogak állapotának a csontváz többi részével való egybevetésekor kiderült, hogy a neandervölgyi gyermekek sokkal gyorsabban nőttek, mint a modern gyerekek. Ez a körülmény esetleg segít kideríteni, hogy miért tűnt el a neandervölgyi ember és miként sikerült fennmaradnia a Homo sapiensnek.

A neandervölgyi megalkotásának utolsó állomása a bőrszín kiválasztása, valamint a hajkorona és a testszőrzet megalkotása volt. A hideg éghajlatra való tekintettel La Ferrassie1 bőre halovány, hajzata és szőrzete pedig vörös, mivel korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a neandervölgyiek többsége rőt „sörénnyel” rendelkezett.
John Hawks, a Wisconsini Egyetem antropológusa szerint a nemzetközi kutatócsoportnak a neandervölgyi ember eddigi legpontosabb hasonmását sikerült megalkotnia. A replika, mint mondta, értékes információval szolgál az antropológusok számára, hiszen „kizárólag a csontokra összpontosítva nehéz elképzelni az egykor élt embereket a maguk hús-vér valójában”.

Forrás: MTI / BBC Science & Environment