Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Műélvezet a weben?

National Geographic Magyarország

A művészetek kedvelői számára eddig nem létezett olyan automatizált eszköz, amelyik támogatta volna őket online felfedezőútjaik során.

Carter Cleveland                                                    Fotó: thestartupkids.com

Most azonban az Art.sy – egy start-up vállalkozás által üzemeltetett weboldal – a nyilvánosság számára is elérhető. Hatalmas, szabadon hozzáférhető szépművészeti gyűjtemény, a művészet “online-fogyasztását” támogatni hivatott útmutatóval kiegészülve. Létrejötte arra a felismerésre épül, hogy ha az online közönség szívesen látogatja a fotók miatt például a Tumblr vagy a Pinterest oldalaikat, akkor bizonyára boldogan tölti az idejét festmények és szobrok tanulmányozásával is, főként, ha ehhez hozzáértő segítséget kap.

Két éven át folytak a belső tesztelések, hogy az elkészült honlap elérje a célját, vagyis hogy azt a szerepet tölthesse be a vizuális művészetek terén, amelyet a Pandora a zene vagy a Netflix a filmek világában: egyszerre nyújtsa a felfedezés, a művelődés és a tanulás lehetőségét az érdeklődőknek.
A partnerintézmények révén 275 galéria és 50 múzeum is benne van ebben a körben, az úgynevezett Art Genome Projectben már 20 000 digitalizált műalkotás található. De ahogy egyre szélesebbé vált a platform, az Art.sy-nak is szembe kellett néznie azokkal a kérdésekkel, hogy miként lehet (ha lehetséges egyáltalán) alkalmazni a digitális elemzés eszközeit a vizuális művészetre: Képesek-e az algoritmusok segítséget nyújtani a művészeti alkotások értelmezéséhez?
Robert Storr, a Yale Egyetem művészeti karának a dékánja – egykor a Modern Művészetek Múzeumának festészeti és szobrászati kurátora – a The New York Timesnak nyilatkozva kétségeinek adott hangot: “Nagyon sok múlik azon, hogy ki állítja össze a kiválasztási kritériumokat, és milyen kulturális feltételezések állnak ezek mögött a kritériumok mögött.”

A technológiának gyakorlatilag mindenre ki kellene terjednie. Ahhoz, hogy a számítógépes rendszer sikeresen fogalmazzon meg javaslatokat, meg kell tanítani a szakértő emberi értékítéletre. A folyamat a címkézéssel kezdődik: gépi kódokban kell tudni megfogalmazni a különbséget egy reneszánsz portré és egy modernista, csurgatással-fröcsköléssel készült festmény között, és csak ezután kezdődhet a kategóriába rendezés végtelen munkája, amely az összehasonlításnak és a kapcsolatok feltárásának az előkészítésére hivatott.
Az Art Genome Projectnél a 34 éves Matthew Israel, a New York-i Egyetem művészeti és régészeti doktorandusza vezeti a tucatnyi művészettörténészből álló csapatot, ők hozzák meg a döntéseket: Mik legyenek a kódok, és hogyan alkalmazzák őket? Egyes címkék (amelyeket az Art.sy genomoknak nevez, és a most még 800 körüli száma napról napra növekszik) olyan objektív jellemzők jelölésére valók, mint például a mű elkészítésének történelmi vagy földrajzi körülményei, az, hogy figuratív vagy absztrakt-e, vagy egy meghatározott művészettörténeti kategória képviselője-e.

A többi címke már rendkívül szubjektív, sőt akár mókás is lehet. Például a kortárs művészetekhez ideológiai összefüggéseket figyelembe véve a kurátorok olyan kifejezéseket is társíthatnak, mint “globalizáció” vagy “kulturkritika”. A “kortárs emlékezet nyomai” elnevezésű kategória annyira rugalmas, hogy megfér benne egymás mellett a kínai konceptuális művész, Caj Kuo-csieng, valamint a fotós és filmes Matt Saunders is.

Pablo Picassóra jellemző lehet a “kubista”, az “absztrakt festészet”, a “Spanyolország”, “Franciaország” és a “szerelem” címke is – minden olyan feltétel, amelyik látható és kereshető az oldalon. Jackson Pollock munkáihoz pedig többnyire az “absztrakt művészet”, a “New York-i iskola”, a “fröcskölés/csurgatás”, az “ismétlődés” vagy a “folyamatorientált” címkék illenek.

Ha adott a kategória, azon belül egy 1 és 100 közötti értéket rendelnek hozzá. Míg Andy Warhol alkotásai magas értéket kaphatnak a pop-art skáláján, addig követőit – művészeti hatásuktól függően – már eltérően lehet rangsorolni.

Egy szoftver segíti ugyan a festmények szűrését olyan alapvető vizuális minőségek esetében, mint a szín, de az értékítélet meghozatala emberi feladat marad: az összes érintett területhez be kell írni valamilyen számot.
A műszaki összetettséget ellensúlyoznia kell a kurátori rátermettségnek. “Megtanultuk, hogy a megfelelő adat sokkal több, mint egyszerű matematika – fogalmaz a 35 éves Daniel Doubrovkine, aki az Art.sy mérnöki feladataiért felelős. Hogyan lehetne például lefordítani  a gép számára, amit a ‘melegség’ fogalma fejez ki? Meg sem próbálkozunk vele.”

A célok között szerepel, hogy kapcsolatot teremtsenek a látszólag különböző világokat képviselő művek között. Erre való az egyre bővülő katalógus, amely magában foglalja a British Museum, a washingtoni Nemzeti Galéria, a Los Angeles-i Kortárs Művészeti Múzeum található alkotásait.
„Egyik legutóbb csatlakozott partnerük a Smithsonianhez tartozó manhattani Cooper-Hewitt National Design Museum – mondja az intézmény digitális és újmédia-igazgatója, Seb Chan – és rendelkezésre bocsátott alkotások alapján igyekszik tesztelni az oldal által alkalmazott technológiát, azt, hogy mennyire helytállóak a megállapított párhuzamok. Vajon kulturális értelemben mit jelent olyasvalakinek ajánlani egy festmény megtekintését, aki éppen egy hetedik századból származó kanál részleteinek tanulmányozásával van elfoglalva?” – tette fel példaként a kérdést az igazgató. Márpedig hasonlókra kell felkészülni, és az Art.sy alkalmazottainak egy blogon keresztül el kell tudniuk magyarázni, hogyan is működik ez a folyamat.

A 25 éves Carter Cleveland, a cég alapítója és vezérigazgatója az Art.sy-t princetoni végzősként álmodta meg, amikor nem talált megfelelő műalkotást kollégiumi szobájának dekorálásához. A terv végrehajtásához nagy segítséget nyújtott a családi háttér – apja művészeti szakíró, anyja üzletasszony. Az egyetem után pedig olyan partnereket sikerült megnyernie, mint a galériás Larry Gagosian, illetve olyan támogatókat, mint Dasha Zhukova, a művészeti világ közismert alakja vagy Wendi Murdoch, Rupert Murdoch felesége. Eric Schmidt a Google-tól és Jack Dorsey a Twittertől is csatlakozott a befektetői körhöz, tanácsadója pedig John Elderfield, a Modern Művészetek Múzeumának egykori vezető festészeti és szobrászati kurátora.
Az ő támogatásukkal Cleveland teljes mértékben megvalósíthatja ambiciózus elképzeléseit. “A világ művészete szabadon hozzáférhető lesz bárki számára, akinek van internet kapcsolata” – mondta, utalva arra, hogy a cég számára nincs előírva profitterv. A bevételek a várható értékesítések jutalékaiból, illetve az intézményi partnerségekből származnak majd.

Az Art.sy még nagyon messze van attól, hogy a világ valamennyi műalkotásának otthont adjon – a Google Art Projectben például közel kétszer annyi alkotás található -, és a “genom” csak annyira lehet erős, amennyire ezt a korlátozott gyűjtemény lehetővé teszi. A görög vagy a római antikvitások rajongói most alig tudnák használni az Art.sy-t, ami olyan kulturális mulasztás, mintha a Netflix kínálatából kimaradna Alfred Hitchcock.
Robert Storr, a Yale Egyetem dékánja aggódik is amiatt, hogy az adatbázisban fellelhető lyukakat rossz dolgokkal töltötték fel. “Ez a hely tényleg szörnyű művekkel van tele, ide senkit sem kellene irányítani” – vélekedett, miután alaposan áttanulmányozta az oldalt.
Az Art.sy alapítói azzal védekeznek, hogy mivel a művészet megértéséhez nem lehet örökérvényű útmutatót összeállítani, Sebastian Cwilich operatív igazgató úgy gondolja, hogy ezeket inkább érdekes kiindulópontoknak kell tekinteni.

A Cooper-Hewitt igazgatója Chan szerint az Art.sy-hoz hasonló oldalak nem arra valók, hogy helyettesítsék a múzeumokat, a galériákat vagy a művészettörténeti könyveket, hanem arra, hogy segítsen kitágítani a közönség művészeti ízlésvilágát. Az Art Genome egy másfajta módja a szerencsés kapcsolatok létrejöttének. A mi kultúránkban, különösen az olyan 25 év alatti fiatalok számára, akiknek a web a természetes életterük, ez egy teljesen természetes módja a böngészésnek” – mondta az igazgató.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket