Nefertitit ünneplik Berlinben

Nefertiti, a 3500 éve élt egyiptomi királynő világhírű mellszobrát Ludwig Borchardt régész találta meg száz évvel ezelőtt, december 7-én, El-Amarnában. Az Amarna fényében – Százéves a Nefertiti-lelet című kiállítás a páratlan műalkotás keletkezésének és feltárásának történetét és az ókori szobor modern kori hatástörténetét mutatja be.

Rekonstruálják Thotmesz, a Nefertiti-szobrot készítő művész műhelyét, és bemutatják, hogyan talált rá a Ludwig Borchardt vezette egyiptomi német expedíció a mai Amarnánál, az egykori birodalmi fővárosban, Ahet-Atonban, melyet Nefertiti férje, Ehnaton fáraó alapított. A reformer fáraó halála után a város hamar elnéptelenedett, és romjai több ezer évig homok alatt rejtőztek, mire a huszadik század elején napvilágra kerültek.

A német expedíció során nagyjából 14 000 leletet tártak fel a sivatagi romvárosban, ebből mintegy 5500 Németországba került, és most ezek közül hatszázat állítanak ki. A többi kiállítási tárgyat a berlini múzeum egyebek között a párizsi Louvre, a New York-i Metropolitan Museum of Art és a londoni British Museum gyűjteményéből kölcsönözte a 2013. április 13-ig tartó kiállításra.

A tárlaton azt is bemutatják, hogy az ókori egyiptomi királynő szobra miként alakította a modern kor női szépségideálját, és hogyan vált a modern művészet és marketing világszerte ismert elemévé.

A százéves évfordulóra időzítették több új tudományos eredmény publikációját is. A kiállítást beharangozó berlini sajtótájékoztatón ismertették a leuveni katolikus egyetem vizsgálatát, mely szerint Nefertitit a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem állították félre hatalmi játszmák következtében, Ehnaton uralkodásának tizenkettedik évében, hanem, mint kiderült még férje uralkodásának tizenhatodik évében is élt.

Hermann A. Schlögl német egyiptológus pedig azt állítja új kötetében, amely szintén az évfordulóra jelent meg, hogy Nefertiti jóval több volt, mint Ehnaton fáraó első számú felesége. Az asszony az uralkodásban is társ volt, és ő volt az egyistenhit kialakítását célzó vallási-kulturális reform ideológusa. Erről tanúskodnak az ókori Egyiptom legnagyobb vallási épületegyüttesénél, a karnaki templomoknál feltárt feliratok. Schlögl ezekről új fordítást készített és kimutatta, hogy Nefertiti az új istenség, Aton kitalálójaként mutatta be magát.

„Ez az aktív szerep forradalmian új volt egy fáraófeleség részéről. A képi ábrázolások is változást jeleznek, feltártak például olyan ábrázolást, amelyen Nefertiti foglal helyet a trónon, a férje pedig mellette egy zsámolyon” – írta a német tudós új könyvében.

Forrás: Bálint Marcell, MTI

Kapcsolódó cikkek:
Nefertiti – a Nílus királynője
Nefertiti – a Nílus királynője 2. rész