Nagy testhez kicsi agy?
Spanyol és amerikai kutatók szerint, a valaha élt legnagyobb testű szárazföldi állatok, a Titanosauria-csoportba tartozó dinoszauruszok egyik neme, az Ampelosaurus csupán teniszlabda méretű aggyal rendelkezett – jelent meg a PLoS ONE című tudományos honlapon.
Az Ampelosaurus agyának 3D rekonstrukciója. NAGYÍT
Fotó: O. Sanisidro/physorg
A szauropodákhoz, a nagytestű, hosszú nyakú, hosszú farkú növényevő dinoszauruszokhoz tartozó Ampelosaurus („szőlőgyík”) hetvenmillió éves fosszíliáit Spanyolországban, Cuenca mellett fedezték fel 2007-ben, a Valenciát Madriddal összekötő gyorsvasút építése során – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon
A hatalmas szauropodák koponyája igen törékeny, és csupán néhány maradt fenn épségben. A spanyolországi fosszília viszont eléggé jó állapotban volt ahhoz, hogy CT-vizsgálatnak vessék alá, és ennek alapján 3D-ben rekonstruálhassák a „szőlőgyík” agyát.
„Az Ampelosaurus hossza elérte a 15 métert, míg agya alig 8 centiméteres volt” – magyarázta Fabien Knoll, a Spanyol Természettudományi Múzeum paleontológusa.
Az első szauropodák az adott Ampelosuaurus-egyednél 160 millió évvel korábban jelentek meg. “Ezeknél az állatoknál az evolúció során nem tapasztaljuk az agy méretének növekedését, ahogy az megfigyelhető például, a madarak vagy az emlősök esetében” – mutatott rá Lawrence Witmer, az Ohiói Egyetem paleontológusa.
A kutatókat éveken át foglalkoztatta, hogy a nagy testű állatok miként létezhettek ilyen parányi aggyal. „Lehet, hogy rossz a kérdésfelvetés: nem azt kell vizsgálni, hogy mire mentek ekkora aggyal, hanem azt, hogy mire kell ilyen elképesztően nagy agy sok jelenkori állatnak. A szarvasmarha valóságos Einstein a dinoszauruszokhoz képest, de mi végre?” – teszi föl a kérdést Witmer.
A komputeres szimuláció azt is kimutatta, hogy a „szőlőgyíknak” igen apró volt a belső füle, melynek a hallásban és az egyensúlyban van szerepe. Mindez azt jelenti, hogy az Ampelosaurus nagyothalló, lassú állat volt.
Knoll és kollégái korábban egy másik szauropoda, a Spinophorosaurus nigeriensis belső fülét rekonstruálták, ez sokkal fejlettebb volt, mint a „szőlőgyíké”. „Régóta vitáznak a paleontológusok arról, vajon a szauropodák fejüket leszegve legelésztek-e, vagy a fák leveleit csemegézték. Belső fülük tanulmányozása talán ezt a kérdést is segít megválaszolni” – bizakodik Witmer.
Forrás: MTI
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Ezer éve elásott kincset találtak
Több mint 300 darab érmét tártak fel egy épülő atomreaktornál.
Rendkívül ritka agyagkatonát találtak
Újabb darabokkal bővült az ismert kínai agyagkatonák száma, az egyik figura ráadásul igazi ritkaságnak számít.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
