Elkészült III. Richard arcmása
Nem egy zsarnok vonásai fedezhetők fel a 15. századi Plantagenet-király rekonstruált arcmásán, melyet a III. Richárd Társaság (Richard III Society) készíttetett el és 2013. február 5-én be is mutatott Londonban.
III. Richard arcmása mellett a Társaság kutatásvezetője, Philippa Langley.
Fotó: dailyrecord
A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt uralkodó földi maradványait éppen előző nap azonosították hivatalosan az egykori harcmezőhöz közeli Leicester Egyetem kutatói. A világszerte tudományos szenzációként fogadott bejelentés szerint a közép-angliai nagyváros tanácsának parkolója alól tavaly ősszel kiásott csontváz az 528 éve halott királyé.
A több hónapig tartó azonosítási folyamattal párhuzamosan készült, az utókor által szinte ördögi gonoszsággal vádolt, Richárd király műanyag hasonmásának kompúteres megalkotása. Az arcmás elkészítéséhez felhasználták a koponyáról készült CT-felvételt, és a számítógép ennek segítségével alakította ki rétegről rétegre a virtuális arcizmokat, a szemet, az enyhén ívelt orrot, a homlokot és a bőrt.
Az így létrejött digitális kép alapján készítették el a Richard III Society szakértői a műanyag szobrot, amely határozott arckifejezésű, ugyanakkor megnyerő fiatalembert ábrázol. „Nagyon jóképű … sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” – mondta a társaság kutatásvezetője, Philippa Langley a Channel 4 brit kereskedelmi televíziónak, amely a király feltételezett földi maradványainak fellelése óta követi az eseményeket.
Philippa Langley megjegyzése arra a vitára utal, amely szinte Richárd halálától kezdve dúl a néhai angol király személyiségéről. A modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworth-i csata (1485) után trónra került, 118 évig uralkodó Tudor-dinasztia máig ható propagandakampánya miatt őrizte meg emlékezetében az utókor Richardot , testi-lelki szörnyetegként. Ezt a képet erősítette az 1597-ben megjelent, Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni jellem is.
Az ásatáson talált lelet.
Fotó: University of Leicester
A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja az arcmás bemutatója előtti napon jelentette be, hogy a lelet archeológiai vizsgálata és a DNS-minták összevetése alapján „kétséget kizáró bizonyossággal” III. Richárd csontváza került elő tavaly ősszel a Városi Tanács szociális ügyosztályának parkolója alól.
Itt állt annak idején az a ferences kolostor, amelynek kerengőjében elhantolták a királyt, az utolsó olyan angol uralkodót, aki csatában esett el. Amikor VIII. Henrik a Rómával történt szakítás után feloszlatta az angol szerzetesrendeket, ez a rendház is az enyészeté lett, Richárd itt eltemetett földi maradványainak sorsa – és főleg pontos holléte – a mostani azonosításig rejtély volt a történettudomány számára
A királyt a leicesteri kutatók munkájának tanúsága szerint végül is nem távolították el a sírból, de az is nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy nem uralkodónak kijáró méltósággal temették el.
Fotó: University of Leicester
A feltárást és az azonosítást végző tudóscsoport szerint a sírban nem volt nyoma koporsó vagy lepel maradványainak, és a test előtt szorosan egymáshoz illeszkedő csuklók arra vallottak, hogy III. Richárdot megkötözött kézzel vetették a sírgödörbe.
A királyt egy későbbi időpontban, immár méltó tiszteletadás mellett, valószínűleg a leicesteri katedrálisban helyezik végső nyugalomra.
Forrás: Kertész Róbert/ MTI