125 évvel ezelőtt kezdődött

Az alapítók közt voltak földrajztudósok, felfedezők, katonatisztek, ügyvédek, térképészek, természetbúvárok, bankárok, tanárok, biológusok, mérnökök és feltalálók. A vállalkozás eszmei irányítója az ügyvédként dolgozó Gardiner Greene Hubbard volt, akit később a társaság elnökévé választották. Célja – a legtágabb értelemben vett földrajzi ismeretek mindenki számára elérhetővé tétele, és gyarapítása  – az elkövetkező száhuszonöt évben a National Geographic Society alapelvévé vált. Ennek szellemében 1888. októberében a társaság megjelentette az első National Geographic folyóiratot.

Az első ötven év huszonöt emlékezetes eseménye:

1.) 1890.: A viharok miatt sikertelenül végződik a National Geographic első expedíciója, az alaszkai St. Elias-hegy megmászása, de a csapat fölfedezi Kanada legmagasabb pontját, aminek a Logan nevet adják.

2.) 1896.: A National Geographic „képes havi magazin” lesz.

3.) 1899.: Gilbert H. Grosvenor a Társaság első főfoglalkozású alkalmazottja, majd kinevezik a National Geographic főszerkesztőjévé, s ezt a posztot 1954-ig tölti be.

4.) 1903.: Elsie Bell Grosvenor (Gilbert Grosvenor felesége) megtervezi a National Geographic zászlóját – az eget, a földet és a tengert jelképező kék, barna és zöld vászoncsíkokból.

5.) 1905.: Gilbert Grosvenor a folyóirat januári számában 11, egész oldalas fotót jelentet meg a tibeti Lhasáról. A Társaság taglétszáma hirtelen megnő a fotográfiák iránti érdeklődés miatt.

6.) 1906.: A júliusi számban megjelenik az egykori kongresszusi képviselő, III.George Shiras 74 állatfényképe, s ezzel elindult a lapban az újszerű természetfotók közlésének máig élő hagyománya.

7.) 1909.: A National Geographic Society, szponzorálja Robert E. Peary sarki expedícióját és elfogadta Peary azon állítását, hogy ő érte el először az Északi-sarkot.

8.) 1910.: A National Geographic februári száma új, tölgyfa-levelekkel és makkokkal szegélyezett, felül borostyánnal díszített címlappal jelenik meg. Ennek barnás-sárga színezetéből alakult ki az a fényes-sárga négyzet, amely ma is keretezi a folyóiratot.

9.) 1910.: A National Geographic megjelenteti az első „színes” fényképeit: a Közel-Keletről készült, utólag kézzel kiszínezett felvételeket.

10.) 1913.: Megjelenik Hiram Bingham képes beszámolója a perui Machu Picchuról. Az inka városban végzett ásatás a Társaság első, szakmailag is hiteles régészeti vállalkozása volt.

11.) 1914.: A júliusi számban megjelenik a magazin első, valóban színes fotográfiája, az „Egy virágoskert Ghentben”.

12.) 1916.: Az alaszkai Katmai-félszigeten Robert Griggs fölfedezi a sivító fumarolákkal teli, általa Tízezer Füst Völgyének elnevezett mélyedést. A beszámolónak köszönhetően a völgy a Katmai Nemzeti Park nevezetességévé válik.

13.) 1920-as évek: Neil Judd feltárja az új-mexikói Pueblo Bonito romjait. A település kormeghatározásában neki segítő A. E. Douglas úttörő módon alkalmazza a fák évgyűrűire támaszkodó dendrokronológiát.

14.) 1925.: Donald B. MacMillan északi-sarki expedíciója az első a sarkvidéki kutatások történetében, ahol repülőgépet és rádiót használnak.

15.) 1926.: Charles Martin A National Geographic fotólaborjának akkori vezetője elkísérte a halbiológus William Longleyt a Dry Tortugas-szigetekhez és mintegy fél kilónyi villanópor begyújtásával elkészíti az első színes víz alatti felvételeket.

16.) 1927.: Chaeles Lindbergh megkapja a National Geographic Hubbard Medálját az Atlanti-óceán átrepüléséért.

17.) 1928.: Thomas Jagger vulkanológus a Társaság támogatásával megkutatja az Alaszkai-félszigeten lévő Pavlof-vulkánt, és feltérképez 1425 négyzetkilométernyi, korábban ismeretlen területet.

18.) 1929.: Richard E. Byrd és a Társaság által szponzorált Byrd Antarktisz-expedíció három embere elsőként utazik repülőgépen a Déli-sarkra.

19.) 1932.: Maynard Owen beszámolókat ír a magazin számára a Citroën-Haardt Transz-Ázsiai Expedícióról, melynek résztvevői először szelték át autóval Ázsiát, a Földközi-tengertől a Sárga-tengerig.

20.) 1930-as évek: A különleges, kézzel vésett betűkészletek és egyéb dizájn-elemek jellegzetes arculatúvá alakítják a National Geographic térképmellékleteit.

21.) 1934.: William Beebe és Otis Barton a bermudai partoknál, két tonnás, acél batiszkáfjukkal 923 méter mélyre merültek le az óceánban Ezt a rekordot csak 15 év múlva sikerült megdönteni.

22.) 1935.: A National Geographic és az Amerikai Hadsereg héliummal töltött Explorer2 léghajója 21 évig fennmaradó magassági rekordot ért el: 22 066 méterre emelkedtek a föld fölé.

23.) 1935.: Bradford Washburn leírja és feltérképezi Kanada csaknem 13 000 négyzetkilométeres, addig feltáratlan területét, köztük 19, korábban nem is ismert hegycsúcsot.

24.) 1937.: A terepen dolgozó fotósoktól megérkeznek az Eastman Kodak új, 35 mm-es színes filmjének, a Kodachrome első tekercsei.

25.) 1938-1946.: Matthew Stirling 11 kolosszális kőfejet talál annak, a korábban nem ismert olmék civilizációnak a feltárása során, amely évszázadokkal a maja kultúra és birodalom előtt virágzott.

Forrás: ng.24.hu