Csigák tanúskodnak őseink vándorútjáról

Csigák genetikai vizsgálatának eredményei arra utalnak, hogy mintegy nyolcezer évvel ősemberek vándoroltak a Pireneusokból Írország felé.
Fotó: dreamstime
Angus Davison és kollégái, a brit Nottinghami Egyetemen végzett kutatásuk alapján – a ligeti csiga (Cepaea nemoralis) mitochondriális DNS-ét vizsgálva -, arra a következtetésre jutott, hogy a kőkori mezolit népek, vándorlásuk során, az állatokat is magukkal vitték. Ezt támasztja alá, hogy ez a csigafaj különösen gyakori Írország és a dél-franciaországi Pireneusok között.
Az ősi csigák leszármazottainak élőhelye Európában.
Illusztráció: plosone.org
„A csigák elterjedési területe nagyon jól behatárolható, nehezen magyarázható emberi tényező bevonása nélkül. Ha természetes módon jutottak volna el Írországba, Európa és főleg Nagy-Britannia más területein is kellene találni ilyen genetikai állományú csigákat. De nem találtunk! – mondja Davison, majd így folytatja: Arra már találtak bizonyítékot, hogy a mezolitikum (középső kőkorszak) népei ettek csigákat a Pireneusok környékén, talán tenyésztették is őket. Mivel a múltban folyók és tengerek jelentették a vándorlás útvonalát, így a Pireneusokat érintő folyók ősi kereskedelmi útvonalként szolgáltak az Atlanti óceán felé. A mai csigák ősei talán véletlenül, talán táplálékként tették meg ezt az utat Dél-Franciaországtól Írországba.”
Forrás: PopularArcheology