Csúcstechnológia a régészetben
Niiro Izumi, japán régészprofesszor a térinformatika eszközével, földrajzi információs rendszerrel vizsgálja a 3-7. században épített sírhalmokat, az úgynevezett kofunokat.
3. századi bronz tükör kerete
Illusztráció: Okayama University
„1991-ben ismerkedtem meg a földrajzi információs rendszerekkel a Southampton Egyetemen. Japánba visszatérve úgy döntöttem, archeológiai kutatásaimhoz kipróbálom ezt a módszert, mely sokféle földrajzi információ vizualizációját és elemzését teszi lehetővé, például a térképek topográfiai részleteit” – magyarázza Niiro professzor.
Egy, a korai Kofun-korból származó 3. századi bronz tükör rekonstruált képének megalkotása is a professzor sikereinek sorát gyarapítja. A tükör felületének megjelenítéséhez a 3D szkennelések során kapott információk alapján saját szoftvert írt. Az eredmények egyértelműen egy háromszög alakú, istenségekkel és vadon élő állatok alakjaival díszített keretű tükröt mutatnak.
A Cukurujama kofun 3D képe
Illusztráció: Okayama University
Japánban sok dombsír található, a negyedik legnagyobb kofun az Okajama tartományban lévő Cukurijama (Tsukuriyama) kofun, mely Kibi királyának a nyughelye, építését az 5. században fejezték be. A fősírhalom mellett további hat, délebbre fekvő kisebb építmény látható. A kulcslyuk alakú Cukurijama kofun elülső része 215 méter, hossza 350 méter, a kulcslyuk átmérője 200 méter, a magassága 31 méter. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a kofunt nagy precizitású eljárással építették, s a kínai hosszmértékegységet, az úgynevezett sakut használták” – tudjuk meg a professzortól.
Forrás: ScienceDaily