Különleges őskori tengeri teknős
Régóta tudjuk, az őskor különös állatok időszaka volt, s íme itt a legújabb bizonyíték.
Így nézhetett ki a Ocepechelon
Illusztráció: C. Letenneur, from Bardet et al.
Néhány napja adták hírül őslénykutatók a PLoS One folyóiratban, hogy leírtak egy eddig ismeretlen, mára kihalt nemzetségbe tartozó tengeri teknős fajt, ami a sekély vizekben élt, úgy 67 millió évvel ezelőtt, a késő krétakorban. Ez volt az egyik leghatalmasabb teknősfaj, ami a Földön élt. A marokkói lelet alapján az Ocepechelon bouyai tudományos nevet kapta. A név első része egy mozaikszó, a foszfátot kitermelő Groupe Office Chérifien des Phosphates bányavállalat, és a teknős jelentésű görög Χελώνη vagyis chelone szavakból áll össze. A bouyai elnevezéssel pedig a vállalat egyik dolgozója, Baâdi Bouya geológusmérnök előtt tisztelegnek a kutatók, akiknek a helyszíni munka során sokat segített.
A Khouribga tartományban található Oulad Abdoun medencebeli Sidi Chennane területen találták meg a csaknem teljes, 70 centiméter hosszúságú koponyát. Lapos orrüregű vízi állat volt. És hogy igazán különleges állat lehetett, arra egy a tudósokat is meglepő anatómiai sajátossága, hosszúra megnyúlt állkapcsa utal. Ebben, mondhatjuk, a csőrös cetekhez hasonlatos, miként hogy száját csak kicsire tudta nyitni.
A teknősöknél eddig nem tapasztalt módon volt képes táplálkozni, valósággal magába tudta szívni a táplálékot, ahogy erről a szerzők írnak: „Az Ocepechelon csontos, pipetta-szerű csőpofája egyedülálló a négylábúak között”.
Ugyanakkor csakugyan fura kinézetet adhatott neki, hogy kis szájnyílásához igen nagy méretű koponya társult. Apró csőszerű pofájából mindenesetre arra következtetnek, hogy zsákmányállatai se lehettek túl nagyok, kistestű halakkal, lábasfejűekkel, medúzákkal táplálkozhatott. A francia Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa Nathalie Bardet vezette francia, belga és marokkói tudósok magyarázata szerint szájának kis mérete és formája nagy valószínűséggel növelte a beömlő víz sebességét.
A most fölfedezett faj is alátámasztja az idők és az evolúció szerteágazó változatosságát.
Írta: Csibrányi Zoltán
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Ezer éve elásott kincset találtak
Több mint 300 darab érmét tártak fel egy épülő atomreaktornál.
Rendkívül ritka agyagkatonát találtak
Újabb darabokkal bővült az ismert kínai agyagkatonák száma, az egyik figura ráadásul igazi ritkaságnak számít.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
