Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Kultúra

A szegénység elleni harc világnapján

National Geographic Magyarország

Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. Sok jel utal arra, hogy éppen azok, akik a legtöbbet tehetnének e téren, csak ezen a napon gondolnak a szegénységre.

Fotó: dreamstime

Magyarországon 1996 óta emlékeznek meg a szegénység világnapjáról, melynek gondolata eredetileg a francia Joseph Wresinski francia katolikus paptól (1907–1988), az ATD (Negyedik Világ Mozgalom), a „szegények egyháza” alapítójától származik. A spanyol anyától és lengyel apától származó pap mélyszegénységben élő családban nevelkedett, és gyermekkori élményei nemcsak hivatását, de egész életét meghatározták. Ötvenéves volt, amikor megalapította világmozgalmát, ami az önkéntesei révén ma már, mintegy harminc országban segít a legrászorultabb embertársainkon. Joseph atya életművének elismeréseként nyilvánította az ENSZ október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává.

„Valahányszor férfiakat és nőket arra ítélnek, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését” – mondta 1987-ben Joseph atya.

A szegénység elleni globális szintű küzdelmet akár sikertörténetnek is nevezhetnénk. Amikor a világnap gondolata megszületett, a fejlődő országok lakosságának még csaknem fele élt a szegénységi küszöb alatt; 2008-ban már 24, 2010-ben pedig 22 százalékra csökkent. A helyzet tehát javul, hiszen ma csaknem háromnegyed milliárddal kevesebb ember él rendkívüli szegénységben, mint 1992-ben. Ám mielőtt örvendeznénk a javuló adatok felett, jusson eszünkbe, hogy az ENSZ friss statisztikái szerint ma a világon 1,2 milliárd ember él mélyszegénységben. És nehogy azt higgyük, hogy ez a szörnyű élethelyzet csak a fejlődő világot sújtja! Az Európai Unió polgárai közül minden hatodik a szegénységi küszöb alatt tengődik.

A földkerekség leggazdagabbnak tartott országában, az Amerikai Egyesült Államokban, 2012-ben a lakosság 15 százaléka tartozott ide – hétből egy amerikai, azaz mintegy 47 millió ember! Magyarországon a teljes lakosság 14 százaléka, de a gyermekek 25 százaléka él szegénysorban.

Mást jelent persze a mélyszegénység az afrikai Kongóban, és mást egy hátrányos helyzetű magyar kis faluban. Afrikában a nincstelenségben élő gyermekek fele meghal.

Európa közepén egy szegény családban nem jut az asztalra mindennap meleg étel, sokszor hideg vacsora se nagyon, a testvérek egymás kinőtt ruhájában járnak, és ha a legnagyobb kinövi a télikabátot, akkor csak a templomi vagy az önkormányzati ruhaosztásban lehet bízni, különben nem tud a gyerek iskolába járni hidegben. Fűtés, meleg víz nincs, mert nem jut pénz tűzifára, és meglehet, a villanyt is kikapcsolják, annyi az elmaradt számla.

Valóban más ez a szegénység, mert itt nem muszáj belehalni, muszáj viszont megalázó körülmények között élni. Úgy, hogy bizony, tényleg jogok sérülnek, emberi jogok, az emberi méltósághoz való jog, például.
S talán a legborzasztóbb, és egyben a legfelkavaróbb tény az a „világszegénység” dolgában, hogy a legszegényebb emberek a legmegalázóbb, emberhez leginkább méltatlan körülmények között, gyakran a leggazdagabb országokban élnek.

A National Geographic magazin mostani, 2013. októberi számában megrázó cikket olvashatunk Kongóról. Fekete-Afrika legnagyobb országa elképesztően gazdag olyan ásványkincsekben, amelyek a modern nyugati világ motorjai, a 21. századi információs technológia, az elektronika és az autóipar, a hadiipar és repülőgépipar legfontosabb nyersanyagai. Jószerint belefulladnak az aranyba, a tantálba, a rézbe, ónba, kobaltba és gyémántba, ám az ország lakosságának fele mégis elképzelhetetlen mélyszegénységben él. Ezer meg ezermilliárd dollár tetején ül néhány dúsgazdag klán, hadúr és érdekcsoport, ám hiába a mérhetetlen kincs, a népet örökös nyomorba taszította a polgárháború és a bányamonopóliumok tulajdonosainak lelketlensége.

A szegénységnek ma már mértékegysége is van: a szegénységi küszöb, ami mindenütt más és más. A svéd szegénységi küszöbhöz tartozó havi jövedelem nagyjából megfelel egy bangladesi középpolgár keresetének, Eritrea szegényeinek havi bevételéből Magyarországon tán két napig se húznánk.

Vannak viszont helyek ezen a Földön, ahol egyáltalán nincsenek szegények – igaz, gazdagok sem. Alaszka közepén, mindentől távol, a vadonban, egy aprócska prémvadász településen mindenki szegény. Ám egyben mindenki gazdag is. Az alig néhány tucatnyi házból álló település valamennyi családja maga dolgozik meg minden falatért, minden szálka gyújtósért és az utolsó töltényért. És ha az egyik vadász szerencsével jár, és elejt egy sok száz kilós jávorszarvast, akkor mindenkire gondol. Ad a húsából a többieknek is, hisz’ meglehet, holnap éppen ő maga lesz az, akit elkerül a szerencse, de egészen nyugodt lehet afelől, hogy kap segítséget a másiktól.

Nincs szegénység ott, ahol az emberek gondolnak egymásra, ahol azok, akik éppen megtehetik, segítik kevésbé szerencsés sorstársaikat. Mert tudják: holnap talán éppen ők szorulnak majd segítségre.

Joseph atya gondolata itt válik kerek egésszé. Világunk gazdagabbik felének elemi kötelessége, hogy gondoskodjék a szegényebbik feléről. Nekünk, a fejlett, és viszonylagos jólétben élő nyugati civilizáció tagjainak kötelességünk, hogy gondoljunk azokra, akik számunkra elképzelhetetlen nyomorban tengetik mindennapjaikat. Gondoljunk rájuk akkor, amikor kidobjuk a szemétbe az ételmaradékot, amikor a kukában landolnak a megunt vagy kinőtt ruhák, a mi értékítéletünk szerint már elhasznált holmik. Vagy éppen akkor, amikor valójában fölöslegesen cseréljük le az egyébként tökéletesen működő mobiltelefonunkat, tévénket vagy laptopunkat… Nekünk, egyszerű, hétköznapi embereknek talán valóban nem könnyű hathatósan tennünk azért, hogy a nyugati világ elképesztő túlfogyasztásának gátat szabjunk, az élelmiszerek, az ivóvíz, az alapvető fogyasztási cikkek nagy részét ne herdáljuk el, s az imigyen felszabaduló erőforrások ne a mi gazdagjainkat tegyék még gazdagabbá, hanem a világ szegényeit kevésbé szegénnyé. Nem könnyű, de talán nem lehetetlen! Első lépésként pedig gondoljunk azokra, akik ma is, holnap is, örökké nélkülöznek, emberhez méltatlan körülmények között élnek – és ne csak október 17-én!

Írta: Horváth Árpád

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket