Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

A neandervölgyiek barlangi lakóterei

National Geographic Magyarország

Egy amerikai kutatás arról tanúskodik, hogy a neandervölgyiek az egyes tevékenységek szerint osztották részekre lakótereiket, azaz a mai ember szokásainak megfelelően kialakított otthonokban éltek.

Ásatások Északnyugat Olaszországban

Fotó: Fabio Negrino

A neandervölgyiek lakóterük más-más részében vágták le az állatokat, készítették a szerszámokat, és gyűltek a tűz köré – idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Canadian Journal of Archeology című, kanadai régészeti szaklapban közzétett tanulmányt.

“Korábban az a nézet terjedt el a neandervölgyi emberről, hogy mindenféle rendszer nélkül használta a lakóterét, az otthonos térkihasználást csupán a mai ember képességének tartották. Mi azonban azt fedeztük fel, hogy a neandervölgyiek nem dobálták szét mindenfelé a tárgyaikat a barlangban, hanem célszerűen gazdálkodtak otthonuk területével” – magyarázta Julien Riel-Salvatore, a kutatás vezetője, a denveri Coloradói Egyetem antropológusa.

A kutatás az észak-itáliai Balzi Rossi melletti Bombrini-barlang ásatásán folyt. Ebben a beomlott sziklabarlangban éltek évezredeken át a neandervölgyiek, később pedig a modern ember, a Homo sapiens korai közösségei. Az új tanulmány a neandervölgyiek szintjeire összpontosított, és további kutatás fogja megvizsgálni a mai embernek tulajdonított szinteket az ásatáson. A kutatók célja összevetni, hogyan szervezték életüket az itt élők annak idején a barlang tereiben.

Az ásatáson három neandervölgyi embernek tulajdonított szintet tártak fel. Azt fedezték fel, hogy az itt élők a különböző tevékenységek szerint osztották területekre a barlangot. A legfelső szintet használták a feladatok végrehajtására, ez volt a vadászles, ahol megölték és feldolgozták a vadállatokat. A középső szint volt a tartós, hosszú időre szánt lakóterület, a legalsó pedig a rövidebb időre szánt lakótér.

Riel-Salvatore és kollégái a felső szint hátsó részén találták a legtöbb állati maradványt, ami arra utal, hogy itt darabolták fel az elejtett vadakat. Okkerfesték nyomaira is bukkantunk, ám azt egyelőre nem tudjuk, mire használták: bőr cserzésére, ragasztásra, fertőtlenítőnek vagy esetleg szimbolikus célokra” – közölte Riel-Salvatore.

Másképp oszlanak el a tárgyi leletek a középső szinten, ahol az emberi letelepedés legtöbb nyomai kerültek elő. Állatcsontokból több bukkant fel a barlang bejáratánál, a hátsó részen kevesebb, és ugyanez igaz a kőeszközökre is. A tűzhely hátul volt, a barlang falától fél-egy méter távolságra, így melegíthette fel a tűz a lakóterületet.
“A kőeszközök készítése sok hulladékkal járt, és ha nagy forgalmú helyen végezték, növelte a sérülés veszélyét. Egyértelműen kevesebb kőszerszámot találtunk a barlang hátsó részében, a tűzhely környékén” – tette hozzá Riel-Salvatore.

Legkevésbé ismert a legalsó szint, amit rövidtávú lakótérnek tartanak. Itt több tárgyi lelet került elő a bejárat közvetlen közelében, ezek arra utalnak, hogy ott készültek a szerszámok, ahol a nap még besütött a barlangba.

Riel-Salvatore évek óta tartó kutatásainak ezek a legfrissebb felfedezései, melyekkel azt bizonyítja, a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb lehetett, mint korábban vélték. Előző tanulmányai egyikében azt állapította meg, hogy ezek az ősemberek igen innovatívak voltak: csontból alkottak szerszámokat, díszeket és lövedékeket.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

A méregdrága, három darab 11 kilós, 60 centis kötet életnagyságú fotókon mutatja be a freskó részleteit.

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket