Itt a farsang!

Vízkereszt napjától – a nagyböjt kezdetét jelentő – hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradék ne vesszen kárba – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

A karnevál szó jelentése bizonytalan, de valószínű a carnem levare vagy a carnelevarium középkori latin kifejezésekre nyúlik vissza, jelentésük a hús elhagyása.
A magyar nyelvben gyakrabban használt farsang szó a német vaschang szóalakból, az irodalmi német Fasching változatából való.

Mindkét kifejezés megjelenik Csokonai Vitéz Mihály:  Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposzában. Az Előbeszédben így ír a költő: „Erre a célomra azt kőltöttem, hogy az én Dorottyám nemcsak szivében, hanem személlyesen is kikél a Fársáng ellen, akit szinte úgy felvettem ideális személlynek. És ez a Carnevál.”

A magyarság hagyományos rítusok főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre („a farsang farka”) – esnek, ekkor tartják a télbúcsúztatókat is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás (2020. február 20-25.). Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a társasági és szakmai farsangi bálokat.